OCR
78 m 4. A NŐI SZERHASZNÁLAT KLINIKAI VIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI érzelmeiket). Továbbá a szenvedélybeteg nők gyakran fizikai vagy szexuális abuzus korábbi áldozatai, és a traunmájuk nem került feldolgozásra. A nők a kapcsolati problémákra sokkal érzékenyebbek, és jobban felelősnek érzik magukat, mint a férfiak. A serdülőkorban erőtlennek érzik magukat a férfiak dominálta társadalommal szemben, és már elveszítették a fiatalabb korban megélt reményt. A létrejött komorbid zavarok, mint a depresszió, még nehezebbé teszik a gyógyulást (reménytelenség, érdeklődés és motiváció elvesztése, kapcsolatok hiánya, alacsony energiaszint stb.). A felnőtt nőknél gyakran megjelenik az egzisztenciális szorongás. Már több álláson túl vannak, a munka gyakran nehezedik rájuk nyomásként, s a munkahelyi problémák jelentkezése idején sokszor már elvált anyaként nevelik a gyerekeket, vagy felnőtt gyerekükkel élnek együtt. Elkezdődnek a testi változások. Láthatatlannak, vállalhatatlannak érzik magukat (magazinokban ritkán látunk középkorú nőket), sokkal érzelmesebbeké válnak, nehezebben kezelik a súlyproblémákat, könnyebben híznak, sokszor nem tudnak jól megküzdeni az öregedéssel és az ezzel járó érzelmi stresszel. Habár a nők szerfogyasztása kikerült a tabuk közül, az alkohol hatása alatt álló nőket továbbra is megvetés övezi, ami szégyenérzést okozhat, és titokban történő szerhasználathoz vezet. A felnőtt szerhasználó nők kezelésbe kerülése éppen ezért viszonylag nehéz. Az illető gyakran maga is tagadja, illetve a környezete sem veszi észre a problémát. A kezelés megkezdését elhúzódó döntés előzi meg a számos felelősség és feladat miatt (azonkívül nehéz úgy dönteni, hogy magára szán időt, magával foglalkozik, és nem másokkal törődik). Fontos volna az életkor specifikumainak megfelelő kezelés, de ez gyakran hiányzik az ellátórendszerből. Figyelemmel kellene lenni az öregedés folyamatára, a társadalmi nézőpontokra és megítélésekre, a gyerekkori trauma lehetőségére, a komorbid betegségekre, a másokkal való kapcsolat igenyere (Waite-O’Brien, 2002). 4.7.4. Idôskor Az időskori női szerhasználat , láthatatlan járvány", amelynek elemzése nagyrészt hiányzik a szakirodalomból is (Katz, 2002). Az idős nők körében az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség (főként benzodiazepin) a két leggyakoribb függőségi probléma. Az alkoholprobléma megjelenésének aránya a nyugati társadalmakban 3-25%, de attól is függ, hogy kit nevezünk idősnek, milyen populációt vizsgálunk, mi az alkoholizmus kritériuma (Katz, 2002). A kvalitatív vizsgálatokból kiderült, hogy az idős nők a kérdőívekben gyakran letagadják