OCR
76 m 4. A NŐI SZERHASZNÁLAT KLINIKAI VIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI tett kísérlet (APA, 2018). Bacon és Hyman (1979) az USA-ban 27 éves utánkövetéses vizsgálatuk folyamán 1099 nőt kérdeztek meg a tapasztalataikról. A szerhasználat fő motivációi náluk a szemérmességgel, a szorongással és a depresszióval való megküzdés, valamint a testkép, a megfelelő vékony testalkat elérése voltak (Zilberman, 2009). A vizsgálatok (idézi Zilberman, 2009) szerint a nők pályafutására kezdetben meredeken felfelé ívelő, majd hanyatló pályaív jellemző. Az alkoholista vagy függőségre hajlamos nők kisebb ellenállástól is letörnek, megfutamodnak, gyakrabban munkahelyet változtatnak, majd mindent megtesznek, hogy újra dolgozni kezdhessenek egy másik helyen. Munkahelyváltásuk másik jellemzője, hogy nem megfontoltak, nem gondolkoznak előre, óriási terhet róva ezzel hozzátartozóikra. Ezen a képzeletbeli skálán mozogva, attól, hogy valaki másokon élősködik, nem dolgozik, abbahagyja a tanulást, eljuthatunk a másik véglethez, ahol az a jellemző, hogy az egyén túl sokat vállal, nem marad számára más, csak a munka, és éppen emiatt roppan össze, és nyúl az alkoholhoz megoldásként (Valkai, 1987). Az iskolázott, magas beosztású alkoholista nőkre jellemző, hogy betegségüket - az előítéletek, stigmák miatt - a végsőkig titkolni akarják, ezért jellemző rájuk a zugivás. Ez azonban egyre több hazugsággal, szorongással és bűntudattal jár, ezek leküzdésére pedig még több alkohol szükséges. Elekes és Liptay (1986) , vizsgálatainak adatai azt mutatták, hogy a nagyivó nők egyik csoportját a magas iskolai végzettséggel rendelkező, vezető beosztású, értelmiségi nők alkotják. A lakóhelyi adatok arra utaltak, hogy az ivás vválasztásax a nők esetében a városi életformával jár együtt." (Elekes, 2004: 516) 4.7.3. Felnőttkor Ez az időszak egy olyan átmenetet képez, amikor a személy összegzi és értékeli eddigi életét, annak irányát. Az ideiglenes személyiségből felnőtt személyiséggé válik (Hollis, 1993; Erikcson, 2002). Mint minden átmeneti szakaszra, erre is jellemző, hogy ha nem megfelelően zajlik, a személy túlterheltnek vagy magára hagyottnak érzi magát. Az , ideiglenes személyiség" számára a külső, veszélyes világban egyfajta biztonságot jelent a szerhasználat (vö. szelfmedikalizáció, Khantzian, 1997 - így küzd meg a feldolgozatlan traumával)). Keresi a társaságot, hogy ne érezze magát magányosnak, elkezd alkoholt vagy más szereket használni, hogy enyhítse a negatív érzelmeket. Ezek a megküzdési módok ebben a korban is maladaptívak lesznek. A szerhasználó nő érzi, hogy a régi megküzdési módok már nem olyan hatékonyak, de a formálódó függő