érzet oka sokféle lehet: fizikai változások, új iskolai körülmények, önkritika,
bullying. A szerhasználat a kortársakkal való összekapcsolódás élményét
nyújthatja, a fiatalok idősebbnek, függetlenebbnek és merészebbnek érezhetik
magukat. Megjelenik az öndefiniálás nehézsége is - hasonlítani másokhoz, de
el is térni tőlük. A családi dinamikának fontos szerepe lehet. Rizikótényezők:
alkoholizmus a családban, magas mobilitás, konfliktusok, az iskolához való
kötődés hiánya, csekély szülői támogatás, gyengébb iskolai teljesítmény, le¬
gális vagy illegális szerek használata a hozzátartozóknál vagy a kortársaknál.
Az epidemiológiai adatok a serdülőkor közepe táján számolnak be a leg¬
magasabb arányú szerhasználatról. Nem ismert ennek a pontos oka, de szá¬
mos tanulmány (APA, 2018) a szociális szerepek megismerése és a saját célok
közti ütközéssel magyarázza a magas prevalenciát. 15-16 éves korba lépve ösz¬
szességében jobban integrált már a személyiség. Kiemelten fontos az egészsé¬
ges kapcsolatok kialakítása és megtartása (a lányok a közelebbi barátoknak
akarnak megfelelni, a fiúk inkább a nagyobb csoportnak). A lányokra jellem¬
zőbb a jobb verbalitás, a hatékonyabb megküzdési képességek és az érzelmek
kifejezése. Az elégtelen megküzdési képességekkel rendelkező lányok gyak¬
ran szerhasználat révén próbálnak megfelelni a kortársaknak.
A késő serdülőkor (17-18 év) további változások, normatív krízisek idősza¬
ka lehet, pl. elköltözés a szülőktől, egyetem elkezdése, amelyek ambivalens ér¬
zéseket keltenek. A megnövekedett önreflektív kapacitás a korábbi negatív és
pozitív tapasztalatok, a sikerek és a kudarcok összegzését, a jövőbeli elvárások
megfogalmazását válthatja ki. Ebben a pszichoszociális fejlődési szakaszban a
fejlődési cél az autonómia elnyerése, a közelség és szeparáció közti egyensúly
megtalálása, valamint a jelentőségteljes, intim kapcsolatok fontossága (Erick¬
son, 2002). Azoknak, akik korábban droghasználók voltak, nehezebb elérniük
az autonómiát (hátráltató tényező ebben a korábban elért , ál-" vagy hamis
identitás), külsőre érettnek tűnnek, de gyakran kritikusabbak önmagukkal
szemben, és interperszonális kapcsolati nehézségeik vannak. A vizsgálatok
erősebb összefüggést találtak az időszakos rohamivás és az agresszió között
- különösen azoknál a 17-21 éves fiatal nőknél, akiket eltanácsoltak a közep¬
iskolából (Wells-Speechley-Koval-Graham, 2007).