OCR
4.7. A SZERHASZNÁLÓ LÁNYOK ÉS NŐK ÉLETCIKLUSBELI JELLEMZŐI ® 73 4.7. A SZERHASZNÁLÓ LÁNYOK ÉS NŐK ÉLETCIKLUSBELI JELLEMZŐI A szerhasználó lányok és nők jellemző mentális betegségei: depresszió, szorongásos zavarok, étkezési zavarok és öngyilkossági kísérletek. A mentális betegségek kialakulásában a biológiai prediktorok mellett hangsúlyos szerepe van a pszichoszociális tényezőknek. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA, 2018) összefoglalása alapján a depresszió életkortól és élethelyezettől függően megjelenik a krónikus fáradtság, a posztnatális depresszió vagy sokszor szomatizációs zavar képében, és fiatal lányoknál is jellemző lehet az alacsony önértékeléssel összefüggésben. A fiatal nők tudatosan vagy tudattalanul elkezdik tagadni a társadalmi elvárásoknak nem megfelelő értékeiket, ezért gyakoribb az öngyilkossági kísérletek száma, mint felnőttkorban. A szorongásos zavarok formái a PTSD és más trauma okozta zavarok (akut stresszzavar, generalizált szorongás), pánikbetegség, obszesszív-kompulzív zavar. A felnőtt alkoholfüggők kb. 75%-a szenvedett el gyermekkori abúzust, sokszor szexuális erőszakot. A szerhasználat átmenetileg segít megszabadulni a fájdalmas emlékektől, ezért a trauma kezelése központi elem a szerhasználó nőkkel való munkában. Az étkezési zavarok a társadalom elvárásainak való megfelelés tünetei is. A lányok számára egyfajta kulturális elvárás a vékony test, valamint az elégedetlenség a saját testtel. Korai serdülőkorban a gyorsabban fejlődő lányoknál nagyobb a rizikó az étkezési zavar kialakulására, amelynek oka részben az, hogy a hormonális és testi változások miatt , kövérnek" láthatják magukat. A testükkel elégedetlenebb fiatalok körében gyakoribb a szerhasználat is. A szerhasználó nők életében a pszichoszociális tényezők közül a szocializáció, a feldolgozatlan negatív életesemények és a sérülékenység emelendő ki. A szocializáció hatással van a megküzdési mintázatokra; a lányok és nők ellentmondásos szerepekkel és jogokkal találkoznak életük során. Ezzel öszszefüggésben állnak az olyan negatív életesemények vagy stresszes szituációk, mint a gyermek- és felnőttkori traumák, a fizikai és szexuális abúzus, a társadalmi és gazdasági hátrány (marginalizálódás), a nem tervezett/várt terhesség, a párkapcsolati zavarok, a betegségek, a társas támogatás hiánya. Az egyedülálló anyák, az etnikai kisebbséghez tartozó, az idősebb, a vidéken/ szegregátumokban élő és a hajléktalan nők sérülékenysége fokozottabb.