nél és férfiaknál (Beierle-Meibohm-Derendorf, 1999). A nikotin például gyor¬
sabban metabolizálódik a nőknél, mint a férfiaknál (Benowitz és mtsai, 2006).
Az alkohol feldolgozásában is vannak lényeges különbségek a test felépítésé¬
ből következően. Mivel a férfiak teste nagyobb arányban tartalmaz testzsírt,
ugyanaz az alkoholmennyiség (a nőknél alacsonyabb víz- és zsírtartalom jel¬
lemző) más következményekkel jár: alacsonyabb véralkoholszint és kevesebb
viselkedéses reakció várható a férfiaknál (Han-Ewans, 2005). A testfelépítés és
a szerek feldolgozásának különbségeiből fakadó eltéréseket érdemes figyelem¬
be venni a vizsgálatok megtervezésekor.
A droghasználó nők többféle egészségügyi következménytől szenvednek.
Nagyobb arányban fordul elő körükben májbetegség, magas vérnyomás, ané¬
mia (vészes vérszegénység) és emésztési zavarok. A nemspecifikus, droghasz¬
nálattal összefüggő vagy annak hatására kialakuló betegségek kockázata is
megnő a nők körében, jellemzően meddőség, hüvelyi fertőzések, vetélések és
koraszülés. A szerhasználó nők nagyobb eséllyel fertőződnek meg HIV-vírus¬
sal (Tuchman, 2010; Nelson-Zlupka-Kauffman-Dove, 1995).
A kisebb mennyiségű alkoholfogyasztás és rövidebb szerhasználati idősza¬
kok ellenére komolyabb betegségek alakulnak ki nőknél, pl. májzsugorodás
(Zhang és mtsai, 1999). Posztmenopauzális korban lévő alkoholbeteg nőknél
nagyobb eséllyel alakul ki mellrák, a rák esélye is nagyobb a nők esetében, az
alkohol mennyiségétől függetlenül (Urbano-Marguez és mtsai, 1995; Smith
és mtsai, 1998; Zhang és mtsai, 1999). A dohányzás hatására tüdőrák, érel¬
záródás és más tüdőbetegségek esélye is nagyobb nőknél, valamint a króni¬
kus alkoholbeteg nőknél a halálozás aránya 50-10096-kal nagyobb, mint a
hasonló alkoholhasználati mintázattal rendelkező férfiaknál (US Department
- Health and Human Services, 2001).
Egy 2017-es kutatási jelentés szerint az Európai Unióban a 15 és 64 év kö¬
zötti nők közül 34,8 millióan próbáltak már ki valamilyen drogot életükben,
ez a szám a férfiak körében 54,3 millió volt (EMCDDA, 2017). A legnagyobb
arányban Franciaországban (3396), Dániában (30%) és az Egyesült Királyság¬
ban (299), a legkisebb arányban Máltán (190), Törökországban (2%) és Görög¬
országban (490). A droghasználat nagyobb mértékű volt a fiatal nők, mint az
idősebbek körében (EMCDDA, 2017). Egész Európában jellemző, hogy a nemi
különbségek nagyobbak az intenzív és rendszeres droghasználók körében