Page 67 [67]
66 m 4. A NŐI SZERHASZNÁLAT KLINIKAI VIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI
a családhoz való kötődés, illetve a társadalomhoz való kapcsolódás meggyen¬
gülésének (Pikó, 2000, idézi Zsákai, 2008). Végül a szociális ökológiai modell
megközelítése szerint az egyén és környezete közötti kapcsolat egyensúlyának
felborulása zavar forrása az egyén életében, és ez vezet az alkoholproblémák
kialakuläsahoz (Kumpfer-Turner, 1991; Jessor-Donovan-Costa, 1991).
Läthatjuk, hogy mindegyik elmeletben fontos szerepe van a (potenciälis)
beteget körülvevö tärsas környezetnek. Az alkoholizmus nem csupan annak
a betegsége, aki iszik, hanem az egész családjára hatással van. Megbélyegzi
az alkoholistát, és elszigeteli a családtagokat egymástól és a világtól. A csa¬
lád tagjainak érzéseit, gondolatait, cselekedeteit az alkoholista ivása, állapota
határozza meg, ezért mondhatjuk, hogy az alkoholbetegség nemcsak azé, aki
iszik, hanem a családé is. Az alkoholista családok a diszfunkcionális csalá¬
dok sorába tartoznak, amelyekben jelentős zavarok figyelhetőek meg (Ágo¬
tha, 2017). Azok a gyerekek, akik diszfunkcionális családokban nevelkednek,
amelyekben korai életkorban bántalmazó vagy kiszámíthatatlan gondozásban
részesültek, a stresszkezelés, a mentalizáció és a szociális készségek területén
deficitet mutathatnak. Ez alapot adhat a későbbiekben kialakuló pszichopa¬
tológiáknak, ez azonban nem egyértelmű következmény, későbbi traumati¬
zációk vagy a másodlagos kötődések hiánya szintén befolyásoló tényező lehet
(Fonagy-Target, 2005).
2000-ben Anda és munkatársai végeztek arra vonatkozóan vizsgálatokat,
hogy alkoholista szülők gyermekeiként felnőve, nehéz, kedvezőtlen gyermek¬
kori élményeket, tapasztalatokat szerezve, mekkora az esélye annak, hogy a
gyermek is hasonló függőség rabjává válik. Azok közül, akik negatív élménye¬
ket szereztek gyermekkorukban (családon belüli erőszak, fizikai, emocionális,
szexuális abúzus, vagy válás, mentális betegség, drogabúzus, bűncselekményt
elkövető családtagtag jelenléte), azok váltak nagyobb számban depresszióssá
és alkoholbeteggé, akik alkoholista családban nőttek fel. Ha a diszfunkcioná¬
lis családokban az alkohol nem volt jelen, akkor a gyermekek később, felnőtt¬
korukban kisebb számban váltak alkoholfüggővé (Anda-Whitfield-Felitti¬
Chapman-Edwards-Dube-Williamson, 2002).
A női ivás hátterében gyakran alkoholista szülői minták állnak, vagy trau¬
matizált gyerek- vagy fiatal felnőttkor (feldolgozatlan gyász, egyéb vesztesé¬
gek) (Ágotha, 2017). A zavarok a szülők személyiségéből, magatartásmódjából
erednek. A család közvetíti ugyanis azokat a kulturális normákat, amelyek
később a gyerek érdeklődési körét is behatárolják. A korai gyerekkori hatások
többnyire befolyásolják a későbbi társ, illetve társaság kiválasztását is (Val¬
kai, 1987). A személy élettörténetében gyakran fellelhető az alkoholhoz való
ambivalens viszony, továbbá ilyen családok gyermekeinél megfigyelhetőek