Oldal 66 [66]
4.3. TÁRSAS-TÁRSADALMI JELLEMZŐK = 65
beállított szubsztitúciós kezelés tüneteihez (Tuchman, 2003). Azoknál a nők¬
nél, akik érzékenyebbek a tünetekre, és nagyobb fokú fizikai diszkomfortot,
álmatlanságot, irritabilitást, szorongást és depressziót tapasztalnak, nagyobb
lehet az esély a visszaesésre vagy a kockázatos szexuális viselkedésre.
4.3.1. A szerhasználó családja
Az alkoholista szülők gyermekei sok traumát élnek át korai életszakaszuktól
kezdve. Bizonytalanság, félelem és erőszak légkörében nőnek fel, ezzel már
korán jelentős veszteségeket szenvednek el (Komáromi, 2009). Az alkoholista
szülővel együtt élő diszfunkcionális családokra jellemző, hogy sérültek vagy
rendkívül kaotikusak az érzelmi és fizikai határaik. Ezekben a családokban
gyakran találkozhatunk felcserélt szerepekkel. Az érzelmek kifejezése több¬
nyire gátolt, és a negatív érzelmek (szorongás, félelem, bűntudat, harag, szé¬
gyen) túlsúlyban vannak. A szülői alkalmatlanság magával vonhatja a gyere¬
kek parentifikálódását, többnyire a legidősebb gyerekét, aminek következtében
a család rendszere valamennyire működőképes marad (Komáromi, 2009).
Valkai Zsuzsa Miért isznak a nők című könyvében alaposan körbejárja az
alkoholproblémákkal küzdő nők szerepeit. Több mint a felük (58%) számolt
be arról, hogy gyermekkorában a szüleivel való kapcsolatában vagy teljes el¬
utasításban volt részük, vagy teljesen elkényeztették őket. Csupán az alkoho¬
lista nők 1090-a tett említést mindkét szülővel kapcsolatos pozitív kötődésről,
ahol nem volt jellemző semmilyen irányú nevelési túlzás, s a szülőkkel átélt
kapcsolatot a tolerancia, a békés megértés jellemezte. A többi 9096 szüleihez
fűződő érzelmi kapcsolata viszont problematikus volt. Ennek a hátterében
gyakran a szülők közötti házastársi problémák állnak (Valkai, 1987).
A szociális tanulás elmélete szerint a deviáns viselkedés létrejötte a szerep¬
modellekhez köthető, s a tanult viselkedés, megfigyelés, utánzás, majd meg¬
erősítés révén jön létre. A pozitív megerősítés során kiemelkedik az alkohol
nyugtató, ellazító, a csoportkohéziót erősítő hatása, minek következtében az
illető a baráti körben elfogadásra talál, ezzel megerősödik (Akers-Cochran,
1985). A szociális-kognitív tanulási elmélet is a barátok és a szülők viselke¬
désének fontosságát hangsúlyozza. A megerősítésnek nem kell közvetlennek
lennie, elég a megfigyelés vagy az, ha egyszerűen hallanak az adott szerről.
A pozitív és negatív megerősítés egyaránt fontos, a negatív ellenpéldaként is
szolgálhat egyes esetekben (Bandura, 1986, idézi Zsákai, 2008). A szociális
fejlődés elméletében a kötődés és annak meggyengülése kap kiemelt szere¬
pet. Az alkohol kipróbálásának hátterében nagy jelentősége van a szülőkhöz,