Oldal 64 [64]
OCR
4.3. TÄRSAS-TÄRSADALMI JELLEMZÖK = 63 jelennek meg a férfiaknál, mint a nőknél. A droghasználat megjelenésének kockázata nagyobb mindkét nem esetében (McCaul-Turkkan-Svikis-Bigelow-Cromwell, 1990). Az erőszak megtapasztalása nagy jelentőséggel bír a női szerhasználat etiológiájában. A nők körében a partner által elkövetett bántalmazás elterjedtsége 25 és 75% k6zotti (El-Bassel-Gilbert-Schilling-Wada, 2000), s ezek az adatok rendre magasabbak a szerhasználó nők körében (Caetano-Nelson-Cunadi, 2001). Egyre több bizonyítékot találnak arra is, hogy nőknél az interperszonális stressz és a párkapcsolati konfliktusok a visszaesések legerőteljesebb befolyásoló tényezői (Gilbert-El-Bassel-Rajah és mtsai, 2001). Az erőteljes stresszoroknak és traumatikus élményeknek kitett személyeknél nagyobb fokú sóvárgást mutattak ki (Sinha, 2001). A nőkre sokkal jellemzőbb a traumatikus élmények hatására bekövetkező szerhasználat (Kendler és mtsai, 2000), továbbá a negatív életesemények következtében kevésbé sikeresek leszokási kísérleteik (McKee-Maciekewski-Falba-Mazure, 2003). A vizsgálatok eredményei szerint a nők sérülékenyebbek abban, ahogyan a negatív életesemények a szerhasználatukat befolyásolja. Összefüggést találtak a stresszorok és a menstruációs ciklus alakulása között is (Edozien, 2006): a bebörtönzött szerhasználó és/vagy családon belüli szexuális erőszakot átélt nők 3399-a számolt be menstruációs zavarról (Allsworth és mtsai, 2007). A menstruációs ciklus alatt a stressz másfajta megélését is valószínűsítik a vizsgálatok. Az adatok szerint a luteális fázisban - a follikuláris fázishoz képest - erőteljesebb érzelmi reakciók (Kajantie-Philips, 2006) és megnövekedett stresszhormonok (Kirchbaum-Kudielka-Gaab-Schommer-Hellhammer, 1999) jellemzőek. A kokainfüggő nők sérülékenyebbnek bizonyultak a stressz szubjektív hatásaira, mint a férfiak (Back-Brady-Jackson-Salstrom-Zinzow, 2005). Fizikai erőszakot átélt ópiáthasználó nőknél magasabb fájdalomtoleranciat (Pud és mtsai, 2006) és alacsonyabb szubjektiv fajdalomérzést (al’Absi és mtsai, 2004) találtak. Az eddigi vizsgálatok szerint a droggal élő nők másképp reagálnak a stresszre, mint a férfiak (lásd fent: a neuroendokrin rendszer működésének különbségei, nőknél a stresszre adott kevésbé adaptív válaszok). Gyermekkori abúzust elszenvedőknél (Bremner és mtsai, 2003) vagy a bulimiásoknál (Bekker-Boselie, 2002) különbözik a stresszre adott fiziológiai és pszichológiai válaszreakció az ilyen tapasztalattal nem rendelkező nőkétől. A gyermekkori szexuális abúzus a szerhasználó nők és férfiak élettörténetében megjelenik, ugyanakkor a nők 3-5-ször gyakrabban szenvedtek el ilyesmit (Walker-Carey-Mohr-Stein-Seedat, 2004; Harrison-FulkersonBeebe, 1997). A gyermekkori szexuális abúzus felnőttkorban többféle következménnyel járhat: mentális betegségek, depresszió, bulimia, alkohol- és
