Oldal 64 [64]
4.3. TÄRSAS-TÄRSADALMI JELLEMZÖK = 63
jelennek meg a férfiaknál, mint a nőknél. A droghasználat megjelenésének
kockázata nagyobb mindkét nem esetében (McCaul-Turkkan-Svikis-Bige¬
low-Cromwell, 1990).
Az erőszak megtapasztalása nagy jelentőséggel bír a női szerhasználat etio¬
lógiájában. A nők körében a partner által elkövetett bántalmazás elterjedtsége
25 és 75% k6zotti (El-Bassel-Gilbert-Schilling-Wada, 2000), s ezek az adatok
rendre magasabbak a szerhasználó nők körében (Caetano-Nelson-Cunadi,
2001). Egyre több bizonyítékot találnak arra is, hogy nőknél az interperszon¬
ális stressz és a párkapcsolati konfliktusok a visszaesések legerőteljesebb befo¬
lyásoló tényezői (Gilbert-El-Bassel-Rajah és mtsai, 2001).
Az erőteljes stresszoroknak és traumatikus élményeknek kitett személyek¬
nél nagyobb fokú sóvárgást mutattak ki (Sinha, 2001). A nőkre sokkal jel¬
lemzőbb a traumatikus élmények hatására bekövetkező szerhasználat (Kend¬
ler és mtsai, 2000), továbbá a negatív életesemények következtében kevésbé
sikeresek leszokási kísérleteik (McKee-Maciekewski-Falba-Mazure, 2003).
A vizsgálatok eredményei szerint a nők sérülékenyebbek abban, ahogyan a
negatív életesemények a szerhasználatukat befolyásolja. Összefüggést találtak
a stresszorok és a menstruációs ciklus alakulása között is (Edozien, 2006):
a bebörtönzött szerhasználó és/vagy családon belüli szexuális erőszakot át¬
élt nők 3399-a számolt be menstruációs zavarról (Allsworth és mtsai, 2007).
A menstruációs ciklus alatt a stressz másfajta megélését is valószínűsítik a
vizsgálatok. Az adatok szerint a luteális fázisban - a follikuláris fázishoz képest
- erőteljesebb érzelmi reakciók (Kajantie-Philips, 2006) és megnövekedett
stresszhormonok (Kirchbaum-Kudielka-Gaab-Schommer-Hellhammer,
1999) jellemzőek. A kokainfüggő nők sérülékenyebbnek bizonyultak a stressz
szubjektív hatásaira, mint a férfiak (Back-Brady-Jackson-Salstrom-Zinzow,
2005). Fizikai erőszakot átélt ópiáthasználó nőknél magasabb fájdalomtole¬
ranciat (Pud és mtsai, 2006) és alacsonyabb szubjektiv fajdalomérzést (al’Absi
és mtsai, 2004) találtak. Az eddigi vizsgálatok szerint a droggal élő nők más¬
képp reagálnak a stresszre, mint a férfiak (lásd fent: a neuroendokrin rendszer
működésének különbségei, nőknél a stresszre adott kevésbé adaptív válaszok).
Gyermekkori abúzust elszenvedőknél (Bremner és mtsai, 2003) vagy a buli¬
miásoknál (Bekker-Boselie, 2002) különbözik a stresszre adott fiziológiai és
pszichológiai válaszreakció az ilyen tapasztalattal nem rendelkező nőkétől.
A gyermekkori szexuális abúzus a szerhasználó nők és férfiak élettörté¬
netében megjelenik, ugyanakkor a nők 3-5-ször gyakrabban szenvedtek el
ilyesmit (Walker-Carey-Mohr-Stein-Seedat, 2004; Harrison-Fulkerson¬
Beebe, 1997). A gyermekkori szexuális abúzus felnőttkorban többféle kö¬
vetkezménnyel járhat: mentális betegségek, depresszió, bulimia, alkohol- és