Oldal 60 [60]
4.1. BIOLÖGIAI-HORMONÄLIS JELLEMZÖK = 59
tüneteket és a sóvárgást, növelve ezzel az ellátásban maradás arányát (Allen¬
Hatsukami-Christianson-Nelson, 2004). A nőknél a hormonális életciklus
figyelembevétele, a megfelelő stádium felismerése a terápia vagy kezelés sike¬
rességét is befolyásolhatja.
A vizsgálatok szerint genetikailag meghatározott az emberek alkoholto¬
leranciája, alkohollebontó képessége. Az alkoholtolerancia tehát öröklődik
családon belül, így bizonyos családokban sokkal valószínűbb az alkoholizmus
kialakulása. Ha az egyik szülő alkoholproblémákkal küzd, 7090-kal nagyobb
az esély arra, hogy a gyermeknek is alkoholproblémái lesznek (Ágotha, 2017).
Azoknak, akiknek gondoskodó, támogató szülői hozzáállásban volt részük,
kisebb a szerhasználóvá válás kockázata (Brody és mtsai, 2009).
Enoch vizsgálatai szerint a genetikai és a környezeti tényezők egyaránt be¬
folyással bírnak az alkoholfüggőség kialakulásában. A korai életszakaszban
átélt stressz nagymértékben lehet a pszichopatológiai zavarok és addikciók
kialakulásának előrejelzője. A korai életfeszültség tartós változásokat idézhet
elő neurohormonális szinten. Azoknak a gyerekeknek a nagy része, akik korai
életszakaszukban tartós és súlyos stresszoroknak voltak kitéve, nem minden
esetben betegedett meg pszichopatológiai értelemben. Mindebből arra követ¬
keztethetünk, hogy a gén- és a környezeti hatások, a családi és társas kapcso¬
latok egyaránt fontosak az ellenálló képesség szempontjából (Enoch, 2011).
A felnőttkorban átélt stresszes események, mint a munkahely elvesztése, szin¬
tén növelik az alkoholzavarok kialakulásának kockázatát, de erre vonatkozó¬
an nemi különbségeket nem sikerült megállapítania Keyesnek és munkatár¬
sainak. Kutatásukból az derült ki, hogy a stressznek való kitettség lényeges
meghatározója az alkoholfogyasztásnak és az ilyen irányú egyéni kockázat¬
nak (Keyes—Hatzenbuehler-Hasin, 2011).
4.2. PSZICHOLOGIAI JELLEMZOK, JELLEMZO MENTALIS BETEGSEGEK
A női és férfi szerhasználatot számos demográfiai és klinikai faktor különböz¬
teti meg. A szerhasználó nők családi hátterére jellemzőbb, hogy a családta¬
gok alkohol- vagy droghasználók (Heath-Madden-Bucholz és mtsai, 1999;
Schuckit-Smith-Kalmijn és mtsai, 2000), ami biológiai (genetikai) és környe¬
zeti (családtörténet, környezeti stresszor) szempontból is előre jelző tényező le¬
het. Más kutatások a szerhasználó nő élettörténetében a családban betöltött túl¬
gondoskodó szereppel találtak összefüggést (Nelson-Zlupko-Kauffman-Dore,
1995; Hunt-Frank-Moloney, 2015), ami azt jelenti, hogy az illető nő pl. olyan
eseményekért is felelősséget vállal, amelyek nem rajta múlnak. A szerhasználó