a késői luteális fázisban (Fox-Sinha, 2009), és a menstruáció alatt többet do¬
hányoznak a nők (Marks-Hair-Klock-Ginsburg-Pomerleau, 1994; Mazure¬
Toll-McKee-Wu-O Malley, 2011). A masik ok pedig az, hogy a nék általában
nem követik pontosan a menstruációs ciklusukat, a retrospektív önbeszámo¬
lók általában nem megbízható adatforrások. A menstruációs ciklus számos
változóra (hangulatváltozások, motivációs változások, a szerek használatának
mennyisége, a kezelésre adott reakció) hatással lehet.
A stresszre adott biológiai reakciókban is kimutattak nemi különbségeket a
neuroendokrin rendszerben (az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek,
hormonok rendszere, amely az emberi test működését szabályozza), ami ha¬
tással lehet a női szerhasználatra és a visszaesések magyarázatára (Greenfield¬
Back-Lawson-Brady, 2010). A szerhasználó nőknél a neuroendokrin rendszer
lassúbb válaszreakciót mutatott a stressz hatására (Back-Waldrop-Saladin és
mtsai, 2008). Ez a különbség magyarázhatja a nők nagyobb sérülékenységét a
visszaesést előidéző negatív élményekkel szemben, valamint az élmények fel¬
dolgozására irányuló nagyobb érzékenységet is (Fox-Hong-Paliwal és mtsai,
2008).
A gyógyszeres fogamzásgátlók használata a termékeny nők nagy részét érin¬
ti, ami a különböző legális és illegális szerek metabolizmusára is hatással lehet.
A nikotin anyagcseréje bizonyos fogamzásgátlók hatására gyorsabb lehet (Ben¬
owitz-Lessov-Schlaggar-Swan-Jacob, 2006). Ugyanakkor bizonyos fogam¬
zäsgätlök alkalmazása csökkentheti a koffein metabolizmusát (Back-Orme,
1990). Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy az illegális
drogok és a fogamzásgátlók milyen hatással vannak egymásra, de a nőket érin¬
tő kutatásokban feltétlenül érdemes lenne rákérdezni arra, hogy szednek-e, és
ha igen, milyen típusú fogamzásgátlót.
A fentiekből következően a menopauza jelensége szintén fontos adat lehet.
A szerhasználó nőknél korábban kezdődik el a menopauza (Kinney-Kline¬
Levin, 2006), és alkoholhasználat esetén az ösztradiol hormon termelődése
zavart szenved. A kutatások összefüggést találtak a dohányzás, az elhízástól
való félelem és a dohányzásleszoktató programokban való részvétel között a
menopauza előtti és utáni nők csoportjában (Copeland-Martin-Geiselman¬
Rash-Kendzor, 2006). A menopauza előtti nők gyakrabban hagyták ott a
dohányzásleszoktató programokat az elhízástól való félelem miatt, és gyak¬
rabban tapasztaltak megvonási tüneteket kifejezetten a menstruációs ciklus
luteális fázisában. A pszichoszociális tényezőket figyelembe véve azt találták,
hogy a menopauza előtti nők az anyai teendők, a gyermekellátási feladatok
miatt is kevésbé maradnak meg a leszoktató programokban. A menopauza
utáni nőknél hormonális terápiával sikeresen tudták csökkenteni a megvonási