Page 55 [55]
54 = 3.A NOI SZERHASZNALAT ELHELYEZESE AZ ADDIKCIO ELMELETEIBEN
fókuszcsoportos vizsgálatokban, amelyekbe fiatalokat vontak be, a női alko¬
holfogyasztást problematikusabbnak látták. Például a csak nőkkel kapcsola¬
tos megjelenések (hirdetések, cikkek stb.) voltak azok, amelyekben az alkohol¬
fogyasztás csökkentéséről írtak jellemzően a várandósság, a gyermekvállalás,
a munka vagy az egészségesebb életmód iránti igény megjelenése miatt (At¬
kinson és mtsai, 2011).
3.3. A NŐI PERSPEKTÍVA PARADOXONA
A nők alapvetően hasonlóan működnek a függőség kontrollvesztő jellegét
tekintve, ugyanakkor a függőség és a felépülés értelmezése és körülményei
mást jelentenek a szerhasználó nő számára. Sok évtizeden át tartotta magát
az az elképzelés, hogy a nők nem válhatnak alkoholistává vagy függővé, ezért
nem is volt szükség a női szerhasználatot és függőséget magyarázó elméleti
megfontolásokra. Az 1960-as, 70-es évek feminista fordulata hozott válto¬
zást, amelynek célja nem az volt, hogy megkülönböztesse a női és a férfi szer¬
használatot és függőséget, de lehetőséget adott arra, hogy a nők is megfelelő
ellátáshoz jussanak. Ez a változás azonban újfajta — társadalmi, politikai és
pszicholögiai - ellentmondäsokhoz vezetett. Az óhatatlan összehasonlítás a
férfi szerhasználókkal nem feltétlenül a függőség és az ellátás jobb megér¬
téséhez, hanem a nők és férfiak versengő összehasonlításához vezetett. Ez a
megközelítésmód pedig sokszor éppen azokat a fogalmakat állítja fókuszba
és kérdőjelezi meg, amelyek a felépülésben is elengedhetetlenek: a kontroll
visszaállítását és a hatalomnélküliséget (Brown, 2002).
A nők függőségének kérdésében Brown (2002) felveti azt a szociálpoliti¬
kai kérdést, hogy a nők egyenlőek-e a férfiakkal. Az erre adott válasz pedig
meghatározhatja a függőséggel kapcsolatos vélekedéseket és a kezelésbe jutás
körülményeit. A legfontosabb témakörök Brown (2002) szerint 1) az egyen¬
jogúság (empowerment) mint fogalom különféle jelentései; 2) a folyamatosan
jelen lévő stigma; 3) a nők kisebbségként való kezelése, a társadalmi nem ér¬
telmezési kerete. A női egyenjogúság, a nők hatalommal felruházása, feljogo¬
sítása olyan társadalompolitikai és gazdasági elképzelésből indul ki, amely
természetszerűen ellentételezi azt, ami korábban volt, vagyis a férfidominan¬
ciát és az egyenlőtlenséget, és - akár agresszíven is - a változás és az egyenlő
státusz felé mutat. Ez a küzdelem többféle összehasonlítást tesz lehetővé: múlt
és jelen között, a nemek között, a kisebbség és a többség között - kinél van a
hatalom, és kinek van belőle több. Az egyenlőségért folytatott küzdelem fo¬
lyamatos éberséget követel meg, ami folyamatos elemzéssel jár együtt: mi az,