3.1. A NŐI SZERHASZNÁLAT KEZELÉSÉNEK TÖRTÉNETE - A SZÉGYEN TÖRTÉNETE m 49
1. illusztráció. Részlet a Névtelen Alkoholisták Az alkoholizmusból felépült sok ezer férfi
és nő története című könyve , A feleségeknek" szóló fejezetéből
,, 8. fejezet. A feleségeknek (részlet)
Rögös utat jártunk végig, efelől nem lehet kétség. Bőven volt alkalmunk
találkozni sértett büszkeséggel, frusztrációval, önsajnálattal, félreértéssel
és félelemmel. Ezek nem valami kellemes útitársak — érzelgős
együttérzéshez és elkeseredett nehezteléshez vezettek. Néhányan közülünk
egyik végletből a másikba estünk, örökké abban reménykedve, hogy egy
szép napon szeretteink ismét a régiek lesznek.
Hűségünk és az a vágyunk, hogy férjünk emelt fővel járjon, és olyan
legyen, mint a többi ember, mindenféle kínos helyzetbe hozott minket.
Önzetlenek és önfeláldozók voltunk. Megszámlálhatatlan hazugságot
találtunk ki sajat büszkesegünk es ferjünk hírneve védelmében.
Imádkoztunk, könyörögtünk, türelmesek is voltunk. Voltak rosszindulatú
kitöréseink. Még el is menekültünk otthonról. Hisztériáztunk.
Megbénított minket a félelem. Együttérzésre vágytunk. Bosszúból
kikezdtünk mas ferfiakkal.
Otthonunk esténként nemegyszer csatatérré vált. Aztán reggel csókot
adtunk, és szent volt a béke. Barátaink azt tanácsolták, hagyjuk ott a
férjünket, amit örök időkre szóló elszánással meg is tettünk, hogy aztán
rövid idő múlva visszatérjünk, újra és újra reménykedve. Férjünk letette
az ünnepélyes nagyesküt, hogy soha többé nem iszik. Hittünk neki, amikor
már senki sem tudott vagy nem akart hinni benne. Azután pár nap, hét
vagy hónap múlva megint ott volt az újabb összecsapás."
(Névtelen Alkoholisták, 1994: 100)
elemeire utaló tartalmakat közöl. Az AA-ban részt vevő nők száma egyre
nőtt, és a szerhasználó nők (gyakran híres személyek is) egyre több élettör¬
ténetet osztottak meg publikusan, amely formálta a női szenvedélybetegség¬
ről alkotott elképzelést, és bátorította a szerhasználó nőket a kezelésben való
részvételre. 1975-ben jött létre az első, csak nőkkel foglalkozó, Women for
Sobriety nevű szerveződés (WFS), amely nagyon hasonló volt a csak nőknek
fenntartott AA-hoz (Sanders, 2009).
A női szerhasználat így nagyon gyakran a szégyenérzettel társul. A kezelés
történetében gyakran találkozunk ellentmondásokkal (Brown, 2002) és a női
szerhasználattal összefüggő hirdetések White és Kilbourne (1996) megállapítá¬
sa szerint , a tagadás kultúráját" közvetítik: a morálisan , átitatott" sztereotípiák
a női addikciót a szexuális promiszkuitás és az anyaként való elbukás jelensé¬
gével társítják, ami komoly akadályokat állít a női szerhasználattal való szem¬
benézésre és a kezelés keresésére. Ugyanakkor a női szerhasználat kezelésének