Seite 36 [36]
2.2. AZ ADDIKCIÓ ETIOLÓGIÁJÁNAK MODELLJEI m 35
- ebben az elképzelésben az addikció nem a kontrollvesztés manifesztáció¬
ja, hanem a humán motivációs működés egyik megjelenési formája, vagyis
a látszólag kontrollvesztett állapot valójában az egyén válasza a környezetre
és a lehetőségeire (Gillford-Humphreys, 2007). A motivációs modellek (po¬
zitív-negatív visszacsatolás, elvárások, énhatékonyság stb.) ilyen módon az
egyébként teljesen irracionális viselkedésmintázatokra adnak magyarázatot.
A szociális kognitív perspektíva az önregulációs képességek megismerésében
volt úttörő. Bandura (1999) az énhatékonyságot egy olyan kulcsfontosságú té¬
nyezőnek tartja, amely az ágencián keresztül a motivációkat és a cselekvése¬
ket szervezi. Az énhatékonyság meghatározza az egyéni célokat és azt, hogy a
személy milyen erőforrásokat képes mozgósítani azok elérésére. Ez a megkö¬
zelítés a szenvedélybeteget aktívnak, cselekvőnek látja a biológiailag indukált
sóvárgás kialakulásában, ezért a kezelésben az addiktív viselkedés elkerülésé¬
re kognitív és viselkedési regulációs technikákat tanítanak (pl. vizualizációs
technikák a legrosszabb következmény elképzelésére).
Számos az addikcióra magyarázatot szolgáló mechanizmust felfedeztek és
megannyi modellt alkottak meg, amelyek a probléma bizonyos aspektusait
képesek megragadni. Ezek a modellek igen változatosak, és nem lehet ezeket
egy hierarchikus rendszerbe rendezni. Ugyanakkor heurisztikus célból két
csoportra bonthatjuk: az egyénre és a közösségre fókuszáló modellek (lásd 2.
táblázat). Az egyénre fókuszáló modelleken belül West (2013) megkülönböz¬
teti az automatikus feldolgozás, a választás, a célközpontú, az integratív és a
feldolgozás-és-változás, valamint a biológiai elméleteket. A közösségre fóku¬
száló elméletekben a társas hálózat, a gazdasági, akommunikáció/marketing
és a szervezeti rendszerek modelljét különbözteti meg. Az egyik összefoglaló
modell a COM-B-modell, amely felismeri, hogy a viselkedés (behaviour — B)
komplex jelenség, amely a képesség (capability — C), a lehetőség (opportunity
= O) és a motiváció (motivation — M) összetevőkből áll. Ebben a modellben az
addikciót úgy értelmezhetjük, hogy az egyénnek vannak bizonyos pszicholó¬
giai és fizikai képességei (C) (pl. szelfregulációs képesség, tanulási képességek,
reagálás a büntetésre, szabályok betartása stb.), a lehetőségeket (O) a társas
és fizikai környezet nyújtja (pl. a viselkedésre adott büntetések és jutalmak
forrásai, a szerhasználat pénzügyi következményei stb.), és a motivációk (M)
az adott pillanatban (pl. érzelmi szükséglet, öröm és elégedettség forrása, a
visszautasítástól való félelem stb.). A motiváció lehet reflektív vagy automati¬
kus: mérlegeli a ráfordított energiát és a kimenetelt (költség-haszon elv), vagy
magában foglalja a drive-okat, az érzelmi feldolgozást és szokásokat (pl. egy
intenzív érzelem/szükséglet egy cselekvésben való részvételre).