Oldal 35 [35]
34 m 2. AZ ADDIKCIÓ ELMÉLETEI ÉS MODELLJEI
rat elválaszthatatlan az emberi létezéstől (Vrecko, 2010; Barratt, 2011; Levy,
2013). Az ebben a modellben megfogalmazott betegségtudathoz kapcsolódó
öngondoskodás fontosságának felismerése kiemelt mérföldkő az addikto¬
lógiai elméletekben.
5... aZ addikció egy kóros tanulási folyamat. Az addiktív kémiai anyagok által az
agyi jutalmazó központokban található serkentő szinapszisokban kiváltott irrele¬
váns tanulás olyan viselkedési mintákat kódol az élőlénybe, amely sokszor akár
a létfenntartáshoz szükséges viselkedési elemek végrehajtását is meggátolja. En¬
nek következményeként kiemelkedő jutalomértéket kap az agytól a kémiai anyag,
lecsökken a természetes eredetű jutalmak jelentősége, megszűnik a kognitív gátló
kontroll ereje a viselkedés felett, és kialakul a megszállott, megrögzött szerfogyasz¬
tás." (Katona, 2009: 310.)
2.2.1.3. A pszichológiai modell
A pszichológiai modellben az addikció egy olyan konstruktum, amelyben az
egyén-viselkedés-környezet interakció áll a középpontban. A pszichológiai
modelleket Koski-Jánnes (2004) a , miért" és a ,hogyan" modellekre bontja.
Előbbi az addiktív viselkedések funkciójára és motivációjára fókuszál, utób¬
bi a viselkedések szerkezeti felépítésére és folyamataira. Némelyik modell
a , miért"-et és a ,hogyan"-t ötvözi, de alapvetően az egyikre fökuszälnak.
A pszichológiai modellhez különféle megközelítések (pszichodinamikus, kog¬
nitív-viselkedési, tárgykapcsolat-elmélet, családdinamikai stb.) és fogalmak
kapcsolódnak (pl. automatikus feldolgozás, tanulás, utánzás, pozitív vissza¬
csatolás, tanult szükségletek, önszabályozó és drive-elméletek, lásd 1. táblázat).
A közös jellemző ezekben az, hogy vannak olyan kielégítetlen pszichológiai
szükségletek, amelyek fájdalmat, frusztrációt okoznak, s az addikció ezek ke¬
zelésében segít. A modell egyik legjobban ismert alapvető fogalma az öngyógy¬
szerelés (szelfmedikalizäcié, Khanitzan, 1997) - ennek értelmében az addikció
azért funkcionális, mert a szenvedést csökkenti. Ez a megközelítés a leginkább
alkalmas arra, hogy a rekreációs célú szerhasználatot magyarázza. A negatív
érzelmi állapot az addiktív viselkedés kiváltója, ugyanakkor következménye
is, s ez hozzájárul az addikció fenntartásához. , Túllépve ugyanis azon a meg¬
állapításon, hogy a droghasználat maga, számos egyéni és társas következmé¬
nyét tekintve destruktív magatartás, az igazi kérdés az lesz, hogy mi lehet az
»elénye«, ami miatt mégis kialakul” (Demetrovics, 2009: 321).
A motivációs elméletekben a szerhasználó vagy addiktív személy ágensebb