Page 32 [32]
OCR
2. AZ ADDIKCIÓ ELMÉLETEI ÉS MODELLJEI A SZERHASZNÁLATTAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A női szerhasználat mint téma évtizedekig tartó elhanyagoltságának hátterében feltételezhető, hogy az addiktív viselkedések, az addikció megértésében alkalmazott elméletek és modellek fogalmi keretrendszerének hiányosságai is állhatnak. Ez a fejezet áttekintést nyújt a jelenleg legismertebb értelmezési keretekről, bemutatja az addiktív viselkedések morális, medikális, pszichológiai és szociológiai modelljeit, összehasonlítja a klasszikus és modern szerhasználati paradigmákat és diskurzusokat: a patológiás, az ártalomcsökkentő és a fogyasztói paradigmák bemutatásán keresztül a régi és az új elméleti megközelítési lehetőségeket. A fejezet végén összehasonlítjuk az addiktológiai elméletek klasszikus és posztmodern megközelítéseit. 2.1. AZ ADDIKCIÓ ELMÉLETEI ÉS MODELLJEI Az addikció témakörében az utóbbi évtizedekben a különféle tudományágakban (tarsadalomtudomany, bélcsészettudomany, természettudomany) végzett vizsgálatok alapján számos ismeretet és elgondolást összegyűjtöttek. Világszerte rendszeres adatgyűjtést folytatnak a szerhasználat elterjedtségének felmérésére, kvalitatív és kvantitatív módszertannal feltárják a szerhasználat és az addiktív viselkedés jellemzőit, a hatékony kezelés és ellátás feltételeit, a felépülés tapasztalatát és megfelelő körülményeit. Mindezek a tudományos módszerekkel gyűjtött adatok és ismeretek hozzájárulnak az addikció elméleteinek és modelljeinek megfogalmazásához, amelyek különféle fogalmi rendszerekbe szervezve leírását adják a jelenségnek. Az addikció elméleteinek és modelljeinek legnagyobb kihívása az, hogy egyszerre kellene megmagyarázniuk, hogyan működik a függőség egyéni és társadalmi szinten, milyen folyamatok zajlanak közben, és mi szükséges a kialakulásuk megelőzéséhez és a felépüléshez (West, 2001; Demetrovics, 2007). A szerhasználat, a függőség és az addikció témaköre összetett szociálpolitikai és közegészségügyi elméleti és gyakorlati kérdéskör. Felmerülnek a (köz) egészségügyi, társas-társadalmi és az egyéni pszichológiai kockázati tényezők,
