Page 28 [28]
OCR
1.2. A NŐI SZERHASZNÁLAT MINT TÉMA FOGALMI ÁTTEKINTÉSE m 27 2014; Neale és mtsai, 2018). Másfajta igényeik lehetnek a kezelésben a középosztálybeli, a várandós, a hajléktalan, az etnikai kisebbséghez tartozó, a börtönviselt vagy a szexmunkában dolgozó szerhasználó nőknek (Martin-Aston, 2014). Hangsúlyozandó, hogy e jellemzők között is dinamikus a kölcsönhatás, azaz (elméleti és gyakorlati) szakemberként fontos az interszekcionalitás alkalmazása (Poole-Dell, 2005; APA, 2007; Martin-Aston, 2014; Ettore, 2018). Az ellátásba kerülő lányok/nők élettörténetében nagy arányban jelenik meg az erőszak (gyermekkori szexuális abúzus, párkapcsolati abúzus) és valamilyen traumatikus élmény (Csoboth-Birkás-Purebl, 2003; Poole-Dell; 2005; Covington, 2008; Covington és mtsai, 2008; Messina és mtsai, 2010; Hermann 2011; Najavits, 2017). A lányoknak/nőknek speciális igényeik lehetnek biológiai, pszichológiai és társadalmi okokból, ami elfogadó, nem előítéletes, támogató, valamint fizikailag és érzelmileg biztonságos ellátást tesz szükségessé (Ettore 1992, 2004; Straussner-Zelvin 1997; Ettore-Miles 2001). Ennek elérése érdekében szükséges a szerhasználó nőket bevonni az ellátások és a szakmapolitikai ajánlások fejlesztésébe, a női szerhasználatról összegyűjtött ismereteket pedig a szakemberek részére elérhetővé tenni. Szükséges továbbá a különböző egészségügyi és szociális szolgáltatások (pl. várandósgondozás, pszichiátria, infektológia, addiktológia) együttműködése egy integrált kezelés keretein belül, illetve az adott terület vizsgálata és fejlesztése (Covington és mtsai, 2008a; Covington 2008b; Fallot és mtsai, 2011; Messina és mtsai, 2010; Mulvihill és mtsai, 2018; Najavits, 2017; Poole-Dell, 2005). 1990 után megnőtt a kutatások érzékenysége a nemi különbségek és a szerhasználat vonatkozásában; a legfontosabb felismerés ezen a téren az volt, hogy a szerhasználó nők nagyobb mértékben sérülékenyek. Az eredmények szerint ez a sérülékenység komoly egészségügyi és szociális következményekkel jár, amelyek további genetikai, neurobiológiai, fiziológiai, pszichiátriai és pszichológiai jellemzői a mai napig vizsgálatok tárgyát képezik. Abban azonban egyetértés született, hogy e sérülékenységnek számottevő etiológiai, epidemiológiai összefüggései vannak a kórlefolyást, a komorbiditást és a kezelést illetően (Brown, 2002).
