ákat és alkalmazásukat (Csorba, 2009), a speciális addiktológiai kórházi ellá¬
tást (Iakách, 2009), az önsegítő csoport lehetőségeit (Bajzáth-Kovács, 2009),
továbbá a jogi segítségnyújtást (Matuszka-Oberth, 2009). Gyakorlati útmuta¬
tást nyújtanak a megfelelő ellátáshoz (Oberth, 2009b; Sógorka, 2011; Singer,
2011). A kötetek közlik a budapesti várandós droghasználó nők körében vég¬
zett kutatások eredményeit (Kaló-Mándi-Sógorka-Rácz, 2011; Csorba-Pata¬
ki-Péterfi, 2011), és betekintést nyújtanak a nemzetközi ellátási gyakorlatokba
(Kalö-Räcz, 2011; Kalö-Fischer, 2011).
A Nemzeti Drog Fókuszpont 2011-es Éves jelentésében (NDF, 2011) kü¬
lön fejezet foglalkozik a gyermekkel élő szerhasználó szülőkkel (10. fejezet),
amelyben a nők szerhasználatának jellemzői is bemutatásra kerülnek.
2010 és 2014 között a Kékpont Alapítvány Kontakt ártalomcsökkentő tű¬
csere-programjában , Csere Csak Csajoknak? felhívással injekciós szerhasz¬
náló nőknek és hozzátartozóiknak speciálisan nőknek szóló szolgáltatást
(,,Csajnap”) végeztek kizárólag női szakemberekkel. Ugyanebben az időszak¬
nak több ismeretterjesztő előadást és beszélgetést szerzetek a női szerhaszná¬
lat témakörében (Barna, 2011).
A magyar nyelvű sajtó fokozott figyelmét a női szerfogyasztására vonat¬
kozóan egy-egy tragikus esemény - haláleset vagy nemi erőszak gyanúja - ra¬
gadta meg (a 2011-es , West-Balkán tragédia", a 2016-os Balaton Soundon tör¬
tént , DVBBS-botrány"). Ezek főleg a fiatal lányokat fenyegető , partidrogok"
veszélyeire figyelmeztetnek, amelyek között kiemelten szerepel a szexuális
úton történő kihasználás, valamint érintik az új pszichoaktív szerek (dizájner
drogok) veszélyeit, egyúttal figyelmeztetve a szülőket, tágabb értelemben pe¬
dig a társadalmat az odafigyelésre és a felelősségvállalásra.
A magyarországi drogpolitikai irányelveket tartalmazó, nyolc évre szó¬
ló tervdokumentum, a Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 egyetlen
pontja említi a nőket: a VI.2.3. , Speciális csoportok, sajátos problémák" fe¬
jezetében a várandós nőkre vonatkozóan fogalmazza meg a kezelő-ellátó,
utánkövető-gondozó programok kínálatának növelésére irányuló javaslatot.
Magyarországon 2009-ben, 2017-ben és 2019-ban kapott kutatási támogatást
kifejezetten a női szerhasználattal foglalkozó munka. 2009-ben a budapesti
szerhasználó problémás nők kvantitatív vizsgálata (Csorba-Pataki-Péterfi,
2011) és a várandós nők kvalitatív vizsgálata valósult meg (Kaló-Mándi-Só¬
gorka-Rácz, 2011). 2017-ben a gyermekvédelemben élő lányok szerhasználati
mintázatának és kezelésbe kerülésének jellemzőit vizsgálták (Kaló és mtsai,
2017; Kaló-Hegedűs-Bihari-Szécsi, 2019), erre épülve 2019-ben egy trauma¬
informált csoportos intervenciót fejlesztettünk szerhasználó lányok és nők ré¬
szére, amely program megvalósítása és hatásvizsgálata jelenleg zajlik.