Page 24 [24]
OCR
1.1. A NŐI SZERHASZNÁLAT MINT TÉMA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE m 23 szorongással és bűntudattal jár, ezek leküzdésére pedig még több alkohol fogyasztásával reagálnak (Valkai, 1987). Ez után szoros értelemben véve a témával legközelebb 2004-ben az Addiktológia folyóirat egyik különszáma (2004/4) foglalkozott. Ez a különszám a társadalmi nem (gender) szerepét járta körbe az addiktológiai ellátásban. Hoyer Mária (2004), a különszám szerkesztője és az addiktív viselkedés gender-megközelítésének hazai szakértője Straussner és Zelvin (1997) munkáját bemutatva egy újfajta elméleti megközelítésről ad számot. Ezzel a magyar nyelvű addiktológiai diskurzusban először került elméleti szinten reflektálásra a társadalmi nem kérdése (Hoyer, 2004, 2009). A magyarországi prevalenciát tisztázni kívánó kutatások megegyeztek abban, hogy bár a férfi szerhasználók száma magasabb (Lajtai és mtsai, 2004), a középiskolás korosztályban (Elekes, 2004) és a rekreációs szerhasználói szcénában (Demetrovics, 2004) is megfigyelhető volt a konvergencia: a szerhasználó nők számának tendenciózus növekedése. A felnőtt populációs vizsgálatokban azonban nem találtak számottevő változást, az eredményeik szerint a nők alapvetően a szerhasználati preferenciáikban különböztek: az alkohol és a felírt gyógyszerek együttes, visszaélésszerű használata volt jellemző rájuk. Az Addiktológia kézikönyve sorozat (1-4. kötet, szerkesztő Demetrovics Zsolt) két tanulmányban foglalkozik a nemi kérdésekkel. Hoyer (2009) elméleti modelleket taglal és egy intervenciós programot mutat be, Komáromi (2009) a hozzátartozói szerepet és a szenvedélybetegséghez köthető diszfunkcionális család hatásait írja le, különös tekintettel az anyai és az apai szerepekre. A 2006 őszén megalakult Józan Babák droghasználó szülők önsegítő csoportja jelentősen hozzájárult a magyarországi addiktológiai diskurzusban a női szerhasználat mint téma ismertetéséhez. A Józan Babák Klub - Magyar Emberi Jogvédő Alapítvány gondozásában az anyasággal és gyermekneveléssel összefüggő kötetek jelentek meg, 2009-ben a Droghasználó várandós nők és gyermekeik ellátása (szerkesztő: Rigó János, Oberth József és Sógorka Ildikó), 2011-ben a Gyermekvállalás és droghasználat (szerkesztő: Kaló Zsuzsa és Oberth József). Ezek a kötetek alaposan körüljárják a várandós szerhasználó nők ellátásának szülészeti-nőgyógyászati, egészségügyi körülményeit (Rigó, 2009; Ádám, 2009), a szakemberek megfelelő kommunikációs technikáit (Lázár-Lázár, 2009), a hatékony szociális munka szükséges feltételeit (Sógorka, 2009), valamint az újszülött ellátásának specifikumait (Görbe, 2009). Bemutatják továbbá a magyarországi alacsonyküszöbű szolgáltatásokat: a Józan Babák Klubját (Oberth, 2009a, 2011), az intravénás szerhasználó nőkét (Kovats, 2011; Barna, 2011), a Playback-szinhäzat mint szocioterápiás közösséget (Nagy, 2011; Tar-Parädi-Oberth, 2011), a prostituält/szexmunkäs emberek segiteset (Mäte-Feher-Töth, 2011), valamint a helyettesitö gyögyszeres teräpi
