Page 22 [22]
OCR
1.1. A NŐI SZERHASZNÁLAT MINT TÉMA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE m 21 működések az európai országokban is megerősödtek (részben az európai uniós intézményrendszer kialakulásának köszönhetően). A drogok és droghasználat területén az európai adatgyűjtést az 1993-ban létrehozott Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA, European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, http://www.emcdda.europa. eu) végzi, amely intézmény több kiadványában (EMCDDA, 2005, 2006, 2009, 2010, 2017) felhívta a figyelmet a női szerhasználat sajátosságaira. AZ ESPAD (Ihe European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, www.espad.org) egy sztenderdizált európai felmérést végez az iskoláskorúak (15-16 éves) alkohol- és droghasználatára vonatkozóan az 1990-es évek óta (a lányok szerhasználatára vonatkozó eredményeket lásd a Prevalencia fejezetben). A 2000-es évek elejéig nem volt elérhető olyan európai országközi vizsgálat, amely a mentális betegségek elterjedtségét mutatta volna meg. Az első ilyen jellegű vizsgálat (ESEMeD/MHEDEA: European Study of Epidemiology of Mental Disorders, Alonso és mtsai, 2002) kimutatta, hogy az eurdpai populáció kétharmada megtapasztalt valamilyen traumatikus élményt az élete során, és azok közül, akik az utóbbi egy évben tapasztalták, 1-390-nál alakulnak ki PTSD-tünetek (ez körülbelül 7,7 millió főt jelent). A vizsgálatok közel azonos előfordulási arányt találtak a nőknél és férfiaknál, de kiemelték azt, hogy a nők esetében a trauma inkább köthető a partnerhez, valamint azt, hogy a háború sújtotta övezetekben, mint a balkáni államok a PTSD előfordulasa 10-35%-ot Ert el (Trautman-Wittchen, 2018). A diverzitäst jöl kezelő addiktológiai ellátás elméleti és alkalmazott megfontolásairól elsősorban észak-európai példák akadnak (Room, 1996; Holmila-Raitasalo, 2005). 2014 óta az Európai Bizottság (Pompidou Group) megbízásából több feltáró jellegű kutatás készült, amelyben a nők elleni erőszak és a szerhasználat összefüggéseiről megállapították, hogy a két legsérülékenyebb csoport a szerhasználó várandós nők és a szexmunkás nők (Benoit-Dambélé, 2015). Magyarországon az addiktológiai kezelés és a feminista társadalomtudományi megközelítés hatása a kutatásmódszertanra a többi posztszocialista országokhoz hasonlóan másképp alakult, mint Európában vagy Észak-Amerikában. A nőkkel foglalkozó tanulmányok nagy része a nyolcvanas években a szocialista típusú emancipáció és a nyugati feminizmus összehasonlításán alapult, a kilencvenes évek után párhuzamosan kialakult egyfajta neokonzervativizmus, valamint egy feminista és civil diskurzus (Kende, 2008). A mentálhigiénés állapotot vizsgáló kutatások (Kovács-Jakab-Kopp, 2001; Csoboth, 2006; Kopp-Kovács, 2006) megállapították a fiatal és középkorú nők veszélyeztetettségét a depresszió és más lelki egyensúlyzavarok tekintetében, és ezt összefüggésbe hozták a pszichoszociális értelemben megélt vesztességgel
