Oldal 21 [21]
20 = 1. BEVEZETŐ
hatalomvesztett", , a jó és a rossz" közötti szürke zónában helyezték el, hanem
megragadták a női szerhasználat komplexitását. Az alkoholfogyasztás szoci¬
ális reprezentációit vizsgálva (Wilsnack-Wilsnack, 1997; Holmila-Raitsalo,
2005) a kultúra szerepe is hangsúlyossá vált a női szerhasználat megértésé¬
ben és értelmezésében. Az alapkérdés itt úgy vetődött fel, hogy a társadalom
hogyan és miért támogatja vagy ítéli meg eltérő módon a női és férfi szer¬
használatot. Az értelmezési keret feltárása pedig azért fontos, mert a keze¬
lésbe kerülés körülményeit, az ellátás lehetőségeit közvetlenül befolyásolhatja
(Holmila-Raitsalo, 2005). Nem kétséges, hogy van különbség a női és a férfi
szerhasználat között, de a kilencvenes évek szakirodalma felhívja a figyelmet
arra is, hogy a különbségek kezelése szociokulturálisan is meghatározott (pl.
szexualitás, munkahelyi szerepek, szülőség, kortárs kapcsolatok, párkapcso¬
lat; Room, 1996). A 2000-es években már több elméletileg is megalapozott,
kutatásokkal alátámasztott eredményeket bemutató kézikönyv jelent meg a
nöi szerhasznälat temaköreben (vö. Shulamith Lala - Ashenberg Straussner ¬
Stephanie Brown: The Handbook Of Addiction Treatment For Women, 2002;
Tammy Anderson: Neither Villain nor Victim: Empowerment and Agency
among Women Substance Abusers, 2008; Kathleen T. Brady - Sudie E. Back
- Shelly F. Greenfield: Women and Addiction: A Comprehensive Handbook,
2009).
A 2000-es évek óta a nemzetközi egészségügyi és szakmai szervezetek is
felhívják a figyelmet a női szerhasználat sajátosságaira, s immáron jóval több
adat áll rendelkezésünkre a női szerhasználat elterjedtségről, az okokról és
következményekről, valamint a nők megfelelő kezelésbe kerülésének körül¬
ményeiről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-ben jelentette meg a
legális és illegális szereket használó várandós nők felismerésérése és kezelésére
vonatkozó javaslatait (lásd 5. fejezet). Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-elle¬
nőrző Szerve (INCB, International Narcotics Control Board) évente jelentést
készít a világban megjelenő droghasználati trendekről, elemzéseket közöl, és
felhívja a figyelmet a kiemelten fontos témákra; 2016-ban ez a téma a nők és
droghasználat volt. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hiva¬
tala (UNODC, United Nations Office on Drugs and Crime) a 2018-as jelenté¬
sén belül külön kiadványt készített a nőket érintő rendelkezésre álló adatokról
és ismeretekről (lásd 1. táblázat).
Az európai helyzet az országok és régiók eltérő kulturális és történelmi háttere
miatt összetettebb képet mutat a szerhasználat elterjedtségi adatainak ismere¬
te, az addiktológiai ellátás, a nők helyzete és a trauma feltárása terén is. Habár
az utóbbi évtizedekben a szisztematikus adatgyűjtés és a nemzetközi együtt¬