Page 20 [20]
1.1. A NŐI SZERHASZNÁLAT MINT TÉMA TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE = 19
1982). Ezzel együtt további olyan témakörök váltak láthatóvá, mint a női szer¬
használat hatásai a szülőségre, az egészségre és a jóllétre. Ezek az úttörőnek
számító munkák a korábbi publikációktól teljesen eltérő módon mutatták be
a szerhasználó nők mindennapi életét és tapasztalatait. Az 1990-es években
az illegälisszer-hasznälat kutatäsai és a női vonatkozások a crackkel és a ko¬
kainnal összefüggő kérdéseknek köszönhetően kaptak friss lendületet. Ezzel
együtt további új, a női szerhasználattal összefüggő témák merültek fel: a vá¬
randósság, az AIDS/HIV terjedése, az erőszak megjelenése a párkapcsolatban
és a szerhasználói szubkultúrákban, valamint az áldozattá válás, a mentális
betegségek és a prostitúció.
Az 1990-es évek elejéig az addiktológiai tárgyú klinikai kutatások a szen¬
vedélybetegeket egy csoportként kezelték: nem differenciálták a férfiakat és a
nőket, a minta nagy része férfiakból állt, így a betegség és a kezelés jellemzői is
ennek megfelelően alakultak. A nyugati társadalmakban az 1980-90-es évek¬
ben lezajlott feminista fordulat, a nők és férfiak közötti egyre nagyobb fokú
esélyegyenlőség az addiktológiával foglalkozó társadalomtudósok körében a
konvergencia-hipotézis megfogalmazásához vezetett (lásd Hammer-Vaglum,
1989; Neve és mtsai, 1996; Ahlstrôm-Bloomfield-Knibbe, 2001; Kuntsche és
mtsai, 2011), amely felvetette azt a kutatási és kutatásmódszertani kérdést,
hogy vajon a társadalmi változások hatására a nők és férfiak szerhasználata
mennyire fog közelíteni egymáshoz vagy mennyire megfelelően mérik a ren¬
delkezésre álló eszközök a nők/lányok szerhasználatának elterjedtségét.
Ezzel egy időben elkezdődött a női szerhasználat más társas/társadalmi
aspektusainak megértése, feltárása is. Anderson (2008) „a hatalomnelküliseg
patológiájának" hívja azt a jelenségkört, amely a kutatásokban kizárólag egy
dichotóm paradigmában, , bűnösként vagy áldozatként"? jeleníti meg a szer¬
használó nőket. Ez a perspektíva (patológia és hatalomnélküliség) viszonylag
hosszú ideig uralta a női szerhasználókkal végzett kutatásokat. Ebben a para¬
digmában a diszfunkció, a morális depriváció, a függőség, a hatalomnélkü¬
liség, a kihasználtság és az áldozatiság jellemzi a női szerhasználatot. A női
szerhasználatot egy speciális problémakörként láttatja, amelyben a nőknek
nincs ágenciájuk a világban. Ennek alternatívájaként jelentek meg a femi¬
nista paradigmában írott munkák (Elizabeth Ettore: Women and subtsance
abuse, 1992; Maryon McDonald: Gender, drinks and drugs, 1994; Wilsnack¬
Wilsnack: Gender and Alcohol: Individual and Social Perspectives, 1997; Lisa
Maher: Sexed work: Gender, race, and resistance in a Brooklyn drug market,
1997). Ezek a művek alapjaiban kérdőjelezték meg a női szerhasznalat korab¬
bi patológiás és viktimizáló, dichotóm megközelítését. A felsorolt szerzők a
szerhasználó nőket már nem a , bűnös és áldozat", , a hatalommal bíró és a