Oldal 396 [396]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) A szocialista vállalkozók polgárnak nevezik azt a személyes tulajdonnal rendelkező vállalkozót, aki saját tőkéjét kockáztatva piacokon próbál szerencsét. Elismerem, a fogalom kissé unalmaska s kevéssé lelkesítő, hiányzik belőle a citoyen-polgár állampolgári, léleknemesítő, közösségi elkötelezettsége, vagy a nem tulajdonos, menedzservállalkozó yuppie [kiemelések az eredetiben — D. Cs.] világfisága. (Szelényi 1991:74) Szelényi itt ,ravaszkodik", ugyanis éppen ez a tömegesség, a , kisemberek millióira" a marxizmus erodálódása után is , objektívebbnek" tűnő gazdasági folyamatokra hivatkozás magyarázza a fogalom népszerűségét."? A polgárosodáskoncepció nem marxista, de mégis , mélystruktúrákra"?" hivatkozó magyarázatot dolgozott ki arról, hogyan haladható meg, változtatható meg reálisan ez a társadalmi szerkezet, ráadásul oly módon, hogy meggyőző és koherens magyarázatot véltek találni több millió ember számtalan mindennapi cselekvésére is. A háztáji, a maszekolás, a fusizás stb. ugyanúgy a mélystruktúrákba ágyazott ismeretelméleti és politikai alap képzetét (illúzióját) nyújtotta a szabadsághiánytól szenvedő értelmiségieknek, mint amelyet a , termelési viszonyokra? és ,a munkásosztály történelmi szerepére" hivatkozás jelenthetett több generáció marxista értelmiségijeinek. Három tanulmányomban is foglalkoztam a (szocialista) polgárosodás kiterjedt irodalmával (Dupcsik 1997a, 2008, 2018a), és nem látom értelmét ezek újrahasznosításának. A lényeg ugyanis könnyen összefoglalható: a korabeli elemzők jelentős része igen nagyra értékelte a polgárosodás / második gazdaság jelenségét, a szűkebben vett gazdasági élet szempontjaitól a politikai konzekvenciákon át az értékrendre tett, pozitívnak vélt hatásokig. (Igaz, voltak a korban is kritikai hangok, pl. Kemény 1991b/1987, Szelényi et al 1991). Csak ez utóbbi aspektust illusztrálnám, a kor reprezentatív értékkutatását kivitelező szociológusokat idézve: ... Óriási jelentősége van az elmúlt másfél-két évtizedben a második gazdaság terjedésének. Milliós tömegeket tanít meg újra, vagy tanít meg először a fegyelmezett, átgondolt, szorgalmas munkára. Óriási lökést adna a modernizációs folyamatnak, ha ez a magatartásforma az elkövetkező évtizedben a gazdasági élet alapvető szektoraiban, az ,első gazdaságban" is tért hódítana. (Hankiss et al 1982:322) 41 S Valamint a nyilvánvaló politikai áthallások is — a ,polgári társadalom megteremtése" Magyarországon az 1830-as évek óta vonzó politikai program volt. Losonczi Ágnes találó összefoglalásában: , kettős tagadás és hármas igenlés erősíti a polgárosodás pozitív tartalmát: tagadja a nemesi, rendi társadalmat és tagadja a hierarchikus szocialista rendszert is", ugyanakkor igenli a jólét, a polgárjogok és a demokrácia igényét. (1993:99)
