Oldal 385 [385]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G kizsákmányolása, szívós életképesség s a szorosan tartott, megtartóztatott anyagi gazdálkodás módja és ennek megfelelő kemény erkölcs jellemzi — hiszen ezek nélkül még rövid ideig sem képes fennmaradni. (Losonczi 1977:181)?°° Talán túl kritikusnak tűnhetett, ahogy a Moldova-féle , saját-csoportról" írtam — de Losonczi a legjobb példa, hogy ebben a korban, laikusok számára is érhető nyelven és érvekkel is lehetett írni ezen csoportról, társadalmi szerepéről, , uralkodó pozíciójának" illúziójáról és valóságáról — nem pedig az elhatárolódások és gyűlöletek hálózatán keresztül meghatározva a csoportot: ...a történelem benne él az emberekben. De vannak közvetítői és fenntartói ennek a rendszernek. A korfában világosan láthatjuk: elsősorban arról a nemzedékről van szó, akik középkorúak és a középkorúaktól , felfelé" helyezkednek el. Generációs , szituációja" miatt ráadásul éppen kora, léte, tapasztalatai, társadalmi és demográfiai helyzete — mondhatnánk -, pozíciója miatt, ez a réteg a normát adó, közvetítő, sőt a normát diktáló [kiemelés az eredetiben — D. Cs.] korrétegekhez tartozik. Következésképpen a „hatalmon belül” van az ertekek ätadäsänäl, a szocializäciös szisztemäban. Ezt a szö szoros értelmében kell vennünk, mert ők ma az apák, anyák, sőt ők nevelték az apákat, anyákat... Ugyanakkor a vezetők is ebből a korcsoportból kerülnek ki, kétharmaduk tartozik ide, tehát a múltat legközvetlenebbül átélt vagy első közvetítéssel átélt generációk, akik a múlt történelmi jelenlétét saját életükben érzékelik. (Losonczi 1977:58-59) A korszak egy sor más művében felfedezhető ez a , tradicionalista fordulat." Nem véletlenül lett az 1980-as évtized olyan szerzők és (esetleg újra felfedezett) műveik népszerűségének kora is, mint mr s Szűcs Jenőé (1981), aki — betű szerint — ezeréves társadalmi és kulturális tendenciákkal magyarázza, miért tartozik régiónk inkább a Nyugathoz, mint a tőlünk keletre elterülő, Oroszország által meghatározott régióhoz;?"" 396 Az idézet folytatása: , Közösségi értékei között a családra orientáltságnak középponti fontossága van annál az egyszerű oknál fogva, hogy a család nélkül fennmaradása is kétséges. A család nemcsak smeleg fészekx, hanem termelőerő és termelési közösség is, csaknem »ingyen« rendelkezésre álló munkaerő. Így van ez mindenekelőtt a parasztoknál, de ugyanez a helyzet a városi, falusi kisiparosoknál is. A szakma fontossága, a szorgalom elismerése, a becsület nélkülözhetetlensége és bizonyítása, a családközpontúság mindennek az alapja és a célja." Tóth Olga szerzőtársammal bizonyos mértékben ezt a gondolatmenetet próbáltuk folytatni (Dupcsik— Tóth 2008, 2014), tehát megkülönböztetni a család különböző jelentéseit és jelentőségeit. A család intézménye értéktételezések, de ugyanakkor hétköznapi ideológiák , kultikus" tárgya is, lehet menedék, de , börtön" is, erőforrás, ugyanakkor olyan ökológiai fülke, amelybe bizonyos korok bizonyos társadalmi mechanizmusai szinte , belepréselik" az egyéneket. 397 Az ún. régió-vitáról lásd még Dupcsik 1997c, 2000a, illetve kifejezetten Szücsröl: 2012a. + 384 +
