Seite 378 [378]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) ,Átány népe szintén többször elfutott és évekre pusztán hagyta a falut. Utána azonban visszatértek." (i. m. 41) Amikor a térséget — Egerrel együtt — 1687 decemberében visszafoglalták, a falu , lakatlan volt. Egész Heves megyében — ahol a 16. században még 200-nál több falut írtak össze — ebben az időben még csak egyetlen falu volt lakott. [...] Átányra 1695-ben tértek vissza a lakosok." (i. m. 44) Az egyetlen, amit tudunk: ugyanazon a helyen volt egy ugyanolyan nevű falu a török idők előtt is — de semmit sem tudunk arról, hogy a lakosság mekkora része cserélődött ki esetleg ez idő alatt (akár többször is). ,Átány környékén 20-30 sugarú körben 8-10 olyan középkori település volt, melyek nem épültek újjá. Egyes régi települések újjáéledtek, de nem mint parasztfaluk, hanem mint uradalmi majorok." (i. m. 44) Minden arra utal, hogy Átány kivételes volt, és mivel ez volt a térség egyetlen protestáns faluja, ez azt is implikálta, hogy a környék katolikus településeiről jelentős protestáns szökésvándorlás egyik kézenfekvő célpontjává válhatott (hisz" a három nagy telepítő — az egri érsekség, a káptalan és gr. Grassalkovich Antal — kizárólag katolikusokat hozott). , Az egyik iratból kiderült például, hogy csupán az északabbra fekvő Gömör megyéből 15 család költözött Átányra 1705—1720 között.” (i. m. 44) Fél és Hofer egy megjegyzése, hogy idővel nőtt a falun kívüliekkel kötött házasságok aránya (i. m. 154), éppen az ő adataikkal cáfolható: szemben a 19-20. századdal, a 18. században a házasságok jóval több mint 3096-át külső házastárssal kötötték, tipikusan nem a környékről, hanem a Tisza-vidéki protestáns területekről (Fél-Hofer 2010/1998:350 alapján diagramon megrajzolva: Dupcsik 2015c:115, 2. ábra). Abból, hogy homogén református faluról volt szó, egy sor, a térségre, illetve a történelmi Magyarország falvainak többségére nézve atipikus jellegzetesség következik. Például évszázadok óta egyházi önkormányzat létezett, a parasztok választották a lelkészt, közülük kerültek ki a presbiterek stb. Az iskolázottsági mutatöik sem „jellegzetesen tradicionälisak”: iskolaügyekben is a „korrekt parasztok" szava döntött, az egyháztanács tagjaiként mentek Sárospatakra, és rendszerint hozták is a kiszemelt tanítót. A helyi tanítók évszázadokon át sárospataki harmad- és negyedéves hallgatók voltak, akik közül sokan megjárták Hollandiát vagy más nyugati egyetemeket, majd általában 3-3 éves átányi küldetés után visszamentek befejezni tanulmányaikat. Egy 18. századi forrás már két tanítóról tud, a 19. század legelejéről vannak adatok a lányok oktatására (i. m. 364 — vö. a dualizmus korabeli helyzettel 6 3.2.2)." 591 A modernizációval általában nő a paraszt- és munkásnépesség iskolázottsági szintje is, de a „tradicionälis” Atany, paradox módon, ebben is kivételnek mutatkozott: , A 18. és 19. században szinte szokásnak tekinthető, hogy a jó tanuló gyerekek közül évente kettőt-hármat is — volt olyan év, mikor ötöt is — elküldtek Sárospatakra továbbtanulni. A sárospataki középiskola feljegyzései + 377 +
