Page 377 [377]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G darabba volt tagolva." (Fél-Hofer 2010/1969:66) Korántsem mellesleg: a 19. század derekán Átány határának kevesebb mint 509-a volt szántó, míg ennek aránya az első világháború előtt elérte a kutatás korabeli arányát, 71,796-ot. (Fél-Hofer 2010/1969:58) Mivel ez idő tájt a népességszám gyakorlatilag stagnált," a , tradicionális" birtokrendszer kutatott arányai egy modern kori belső terjeszkedés következtében álltak elő. A széttagoltság kérdéséhez tegyük még hozzá: az ún. belterület sem volt pusztán lakónegyed: a gazdasági udvar, az ún. ólaskert (istálló[k], esetleg birkahodaly + kocsiszin, szerszamoskamra, kazlak, kút) általában fizikailag elkülönült a lakóháztól. Felidéztem Szabó Zoltán leírását A tardi helyzetből (c 4.4.1) egy mindössze négy holdas gazda tavaszi napirendjét, akinek mindössze két tagban volt a földje, s az otthonától való reggeli távozása és az esti hazaérkezés között tizenhét óra telt el, s eközben öt órán át gyalogolt, megtett huszonhat kilométert, + , bruttó" tizenkét órán át dolgozott (beleértve a napközbeni pihenés és napközbeni étkezés idejét is.) (Szabó 1986/1937:36) s Félés Hofer részletesen leírja (2010/1969:109—110) Kakas Józsefék egy munkanapját. e Nyáron hajnali 02:00-kor kezdődött a munkanap, és este 21:00 körül feküdtek le, és a kettő között eltelt 19 óra nagyobb részében pedig gyalogoltak vagy dolgoztak — de ez náluk egy harmonikus és ősi életforma természetes velejárójaként jelenik meg. Korántsem mellesleg: A család című fejezet kezdeteként. Az átányiak, amikor magyarázni akarják egyes szokásaik régiességét, településformájuk ódivatú rendezetlenségét, arra hivatkoznak, hogy ők , régi község", az egész tájon két másik faluval együtt csupán ők vészelték át a , tatár és török háborúkat". A többi község mind későbbi település. (Fél-Hofer 2010/1969:41) Ha a , tatár" a tatárjárásra vonatkozik, akkor ez kissé merész, mert a falu nevét több mint százhatvan évvel később említik először a források. (i. m. 39) Átány középkori életéről szinte semmit sem tudunk, csak például azt, hogy egy uradalomhoz tartoztak, ami egészen más helyzet volt, mint ami a 18. századtól jellemezte a falut. 1548-tól Átány török hódoltság alá került, és bár a , Mi, korrekt parasztok..." többször megjegyzi, hogy ez idő alatt is milyen stabil maradt a lakossága — de adatok idézése nélkül, viszont ehhez hasonló megjegyzésekkel: 390 Pontosabban: az 1869-es érték 110%-a és 90%-a kôzôtt ingadozott. (Fél-Hofer 2010/1969:74, illetve Dupcsik 2015c:119, 4. ábra) * 376 *
