Oldal 377 [377]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
darabba volt tagolva." (Fél-Hofer 2010/1969:66) Korántsem mellesleg: a 19. szá¬
zad derekán Átány határának kevesebb mint 509-a volt szántó, míg ennek
aránya az első világháború előtt elérte a kutatás korabeli arányát, 71,796-ot.
(Fél-Hofer 2010/1969:58) Mivel ez idő tájt a népességszám gyakorlatilag stag¬
nált," a , tradicionális" birtokrendszer kutatott arányai egy modern kori belső
terjeszkedés következtében álltak elő. A széttagoltság kérdéséhez tegyük még
hozzá: az ún. belterület sem volt pusztán lakónegyed: a gazdasági udvar, az ún.
ólaskert (istálló[k], esetleg birkahodaly + kocsiszin, szerszamoskamra, kazlak,
kút) általában fizikailag elkülönült a lakóháztól.
Felidéztem Szabó Zoltán leírását A tardi helyzetből (c 4.4.1) egy mindössze
négy holdas gazda tavaszi napirendjét, akinek mindössze két tagban volt a földje,
s az otthonától való reggeli távozása és az esti hazaérkezés között tizenhét
óra telt el,
s eközben öt órán át gyalogolt, megtett huszonhat kilométert,
+ , bruttó" tizenkét órán át dolgozott (beleértve a napközbeni pihenés és nap¬
közbeni étkezés idejét is.) (Szabó 1986/1937:36)
s Félés Hofer részletesen leírja (2010/1969:109—110) Kakas Józsefék egy mun¬
kanapját.
e Nyáron hajnali 02:00-kor kezdődött a munkanap, és este 21:00 körül feküdtek
le, és a kettő között eltelt 19 óra nagyobb részében pedig gyalogoltak vagy
dolgoztak — de ez náluk egy harmonikus és ősi életforma természetes velejá¬
rójaként jelenik meg. Korántsem mellesleg: A család című fejezet kezdeteként.
Az átányiak, amikor magyarázni akarják egyes szokásaik régiességét, településformá¬
juk ódivatú rendezetlenségét, arra hivatkoznak, hogy ők , régi község", az egész tájon
két másik faluval együtt csupán ők vészelték át a , tatár és török háborúkat". A többi
község mind későbbi település. (Fél-Hofer 2010/1969:41)
Ha a , tatár" a tatárjárásra vonatkozik, akkor ez kissé merész, mert a falu nevét
több mint százhatvan évvel később említik először a források. (i. m. 39) Átány
középkori életéről szinte semmit sem tudunk, csak például azt, hogy egy urada¬
lomhoz tartoztak, ami egészen más helyzet volt, mint ami a 18. századtól jelle¬
mezte a falut. 1548-tól Átány török hódoltság alá került, és bár a , Mi, korrekt
parasztok..." többször megjegyzi, hogy ez idő alatt is milyen stabil maradt a la¬
kossága — de adatok idézése nélkül, viszont ehhez hasonló megjegyzésekkel:
390 Pontosabban: az 1869-es érték 110%-a és 90%-a kôzôtt ingadozott. (Fél-Hofer 2010/1969:74,
illetve Dupcsik 2015c:119, 4. ábra)
* 376 *