Oldal 375 [375]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Szokatlan a publikálás története is: bár a kutatók nem voltak marginális hely¬
zetben, nem voltak , disszidensek", ?? a hatalmas kézirat első kötete — valójában:
inkább zárókötet-jellegű összefoglalás — Amerikában, Chicagóban jelent meg
angolul 1969-ben (Proper Peasants címmel), majd 1972-ben és 1974-ben egy-egy
kötet németül. Magyarul a második kötet jelent meg először, Arányok és mérté¬
kek a paraszti gazdálkodásban címmel, 1997-ben, majd az elsőként megjelenő
kötet — 2010-ben. A harmadik kötetet (Fél-Hofer 1974) azóta sem adták ki ma¬
gyarul. Úgy tűnik számomra, hogy nem annyira ,, a hatalom" akciójáról van szó,
mint inkäbb a koräbban (> 6.2.3) Bourdieu alapján szakmai mezőnek nevezett
szféra belső harcairól. Kósa László megnyilatkozása nem mond ellent ennek a
feltevésnek:
Mint diák, majd mint fiatal kutató az 1960—70-es években folyosói beszélgetéseken
nemegyszer hallottam a kéziratok viszontagságairól, lektori jelentésről és följelen¬
tésről, intrikákról és irigykedésről, ellenzőkről és pártfogókról. Akkor az abenyomás
rögzült bennem, hogy a hazai kiadást elsősorban személyi ellentétek akadályozták
meg, amelyekhez eszmei-politikai vadakat tarsitottak. Természetesen nevek is elhang¬
zottak. De ha Hofer, aki a legilletékesebb ebben az ügyben, hallgat, megerősítetlen
értesülésekkel e sorok írója nem állhat elő (Bárth et al 1998:311)
Mindeközben a monumentális mű nagy nemzetközi szakmai sikert aratott. Hofer
Tamás ugyanis teljes joggal írhatja a magyar kiadás előszavában: miközben ma¬
gyar néprajzosként identifikálták magukat, de gyakorlatilag , az antropológia"
eszköztárát is alkalmazták,
bár ez a kifejezés [Magyarországon] még nem volt elfogadott [...] Egy ilyen európai falu,
Átány, már szinte elképzelhetetlen volt az egykorú nyugati antropológusok számára.
Meghökkentő volt számukra, hogy egy ilyen kis faluban több mint 400 ló volt, meglepő
volt például az ember-ember közötti , archaikus?" kapcsolatok működése. Így lettek
az Átány-kötetek az amerikai és nyugat-európai egyetemek kötelező olvasmányai:
a valamikori múlt, a közös történelem példatárát találták meg bennük. (Fel-Hofer
2010/1969:21-22)
E művek érvelésének akárcsak részleges ismertetése is szétfeszítené a rendelke¬
zésemre álló kereteket (a szerzőkről és a néprajztudományi recepcióról lásd pl.
Bárth et al 1998, Bausinger 1998; Fél-Hofer 2010/1969 , tradicionális család"
389 Fél Edit 1938—1970, Hofer Tamäs 1952-1972, majd 1992-1997 kôzôtt a Néprajzi Müzeum
dolgozója volt. (Fél-Hofer 2010/1969:26)
* 374 +