Oldal 365 [365]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Mivel kamaszkorom és fiatal felnőttkorom egy része az 1980-as évekre esett, megint nem pusztán a szakirodalomból ismerem ezt az attitűdöt. A számos jobbnál jobb" megnyilvánulás helyett egy sóhajt idéznék egy tizennyolc éves gyilkos meghallgatása után: , Nincs benne megbánás, az ő generációjának nem sokat jelent a másik ember élete [kiemelés tőlem — D. Cs.]. Olvastam valahol, hogy egy amerikai gyerek tizennyolc éves korára már tizennyolcezer gyilkosságot látott a tévében - a mi gyermekeink sem sokkal kevesebbet [kiemelés tőlem — D. Cs.]." (Moldova 1988:441) Ebben a korszakban Magyarországon kettő — pontosabban, a korabeli fél-vicc szerint másfél — tévécsatorna volt, el nem tudom képzelni, hogyan jöhetett volna össze ennyi , látott gyilkosság". Apropó: állandó toposz volt, hogy , régen" — tehát a Rákosi- és Horthy-korban vagy a dualizmus idején, mennyivel jobb volt a közbiztonság... A mítosszal szemben azonban a bűncselekmények száma csak az 1960-as években kezdett növekedni, de az 1980-as évekig az 1930-as évek szintjét közelítette meg ismét (6.15 ábra). Lehet, hogy Ferenc József királysága alatt is túl sok tévét néztek az emberek? 12 1 0,8 0,6 0 1892 1900 1910 1920 1930 1939 1950 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2010 > ND o 6.15. ábra. 10 000 lakosra jutó ,emberölés és összes egyéb külső okok" következtében elhunytak szama, 1892-2010 Forras: KSH 1996:226-227, az 1995 utani adatok: KSH STADAT A Bűn az élet írásakor kamasz nemzedék azóta az ötvenes éveibe lépett, és nyomasztóan sok tagja hasonló , bölcsességeket" mond például , a mai fiatalokról", meg hogy , bezzeg régen milyen közbiztonság volt", mint Moldova ,,sajat-csoportja" annak idején. Nem mondhatjuk, hogy nincs valamilyen, a politikai rendszerváltásokon túlnyúló társadalmi-kulturális folytonosság Magyarországon. * 364 +
