Page 362 [362]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) Fejet hajtva Moldova szerénysége előtt, azért furcsállanám ezt a társadalomképet: a pitiáner kötekedés jog lenne? Ráadásul, alapesetben minél többet keres valaki, annál több , joga" van, és ezért lenne méltányolandó az átlagkereset csaknem tizenkétszeresét keresé*” Moldova , toleráns" gesztusa? Tartok tőle, e szónoki kérdésekre , igen" a válasz, legalábbis erre utal a szocialista rend őrének panasza egy másik jelenetben: , Mit szól hozzá: milyen hangon mert beszélni velem? És az a legszomorúbb, hogy meg is engedheti magának, mert [kiemelés tőlem — D. Cs.] egy zsebében több van, mint nekem a bankban." (Moldova 1988:123) 6.3.M2. A „lepu-kultüra” hösei. A már említett T. J. utolsó útján , fájós térdével sziszegve felkapaszkodott a vezérállásba... Én is elkísérem az öreget Miskolcig és vissza — furcsa az öreg szót használni, hiszen a nyugdíjba vonuló mozdonyvezető csak tizennégy évvel idősebb nälam, a »fiatal irö«-näl...” (Moldova 1984/1977:93-94) Amikor otthonában lätogatja meg a nyugdijas mozdonyvezetöt, „mintha tiz évet fiatalodott volna.” (i. m. 104) Moldova születési évéből és a fenti információból kiszámolható: , az öreg" 55 éves lehetett. Az elhasználtság, a betegség motívuma, a korai halál esélye újra meg újra visszatér a , saját-csoport? tagjaival beszélgetve. , Mondja az orvos: Ötven év után már minden betegség bejelentkezik." (Moldova 1984/1977:134) A hatóságok persze érzékelik a problémát: ezért ,szűnt meg [például] a »Magyar Rendör«-ben a »Halottaink« rovat. ... Hanyan élik meg egészségesen az ötvenöt évet? Nálunk harmincból talán három, a többi mind tönkremegy." (Moldova 1988:144) A sajat egészségükhöz/betegségükhöz való viszony pedig egyszerre tünet és negatív visszacsatolás: Erősen nagyotthalló, egyelőre nem megy orvoshoz, elrakja a betegségét (kiemelés tőlem -— D. Cs.] akkorra, mikor a felesége is nyugdíjba megy. — Akkor leszázalékoltatom magam. (Moldova 1988:106.) A 6.1.3 alfejezetben volt már szó róla: 1960 és 1990 között éppen a fiatal és középkorú férfiak még várható további élettartama csökkent, egyes korosztályokban csaknem négy évvel; azok között, akik megélték a 60. életévüket, ez a csökkenés már lényegesen kisebb volt (6.13 és 6.14 ábra). 379 Legalábbis 1971-ben. A két adat egyikébe véletlenül botlottam (Papp 2015:240), az átlagkereseteket lásd KSH 1996:195. 380 Nem lehet eleget hangsúlyozni, mekkora anomáliáról van szó: az utolsó másfél évszázadban, a világ valamennyi országában, szinte valamennyi korszakában nőtt a születéskor várható élettartam (ami e 361"
