Page 359 [359]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A rendpártiság elemét érdemes kicsit kifejteni, mert jól kapcsolódik a fejezet több gondolatmenetéhez (— 6.1.3 és féleg 6.4). Miközben a hivatalos ideológia és a nyilvános közbeszéd is gyakorlatilag mindenben szembenállította magát a Horthy- és a Rákosi-korszakkal, az előbbit teljes egészében, az utóbbit részlegesen negatívan megítélve, a hétköznapi beszélgetésekben gyakori volt a pozitív referencia erre a két korra (s ha ott gyakori volt, akkor természetesen Moldovánál is újra meg újra találkozhatunk vele). , 1950-ben, ha valaki elvitt egy táska szenet, jelenteni kellett, két-három hónap börtön járt érte; ha a felvigyázó vagy más tudott róla, de nem szólt, akkor őt is elvitték" — meséli a mozdonyvezető. A rendszer embertelenségének bizonyítékaként? Dehogy, egy megúszott lopási kísérletről szóló történet után így általánosít: , Nem akarom dicsérni a régi módszereket, de annyit el kell ismernünk, hogy jobban fogták az embereket, mint a későbbi lägyszivü bänäsmöd. (Moldova 1984/1977:129-130) Egy ügyved (!) dicseri igy a Horthy-korszak igazsägszolgältatäsi technikäit: Mint öregebb ügyvéd, még közvetlen kapcsolatokat szerezhettem a Horthy-rendőrségről és csendőrségről: Európában kevés erősebb rendfenntartó szervezet működött. Jól dotálták az embereiket, tehát a legjobb anyagból válogathattak, amellett aránytalanul kevesebb ügy terhelte őket. Akármilyen csúnyán hangzik, azt is ki kell mondanunk, hogy a proli akkor tisztességesebb volt, mint ma, amellett a tyúkpereket a csendőr elintézte egypár pofonnal, vagy a cigány nyakába kötötte a lopott baromfit, és körbevitte a faluban — nem kellett egy mázsa papír kitöltésével lekötni fontosabb feladatok megoldásához szükséges erejét és idejét. (Moldova 1988:406) A bűnözés elleni harcról egy rendőrtiszt fogalmaz így, egyébként a prostitúció kapcsán: , Maradna a kitiltás Budapest területéről..." Elméleti lehetőség? Gondolatkísérlet, amelyet úgy fejez be: civilizált országban természetesen nem használhatjuk ezt a módszert? Nem egészen: ,,...egy-egy embert ki tudunk tiltani, de százakat vagy ezreket már nem áll módunkban [kiemelés tőlem — D. Cs.I." (Moldova 1988:16) S ez esetleg még felfogható egy Rákosi-kort visszasíró keményvonalas , bolsi" megnyilvánulásának, de ugyanaz a személy, korántsem mellesleg, egy budapesti kerület rendőrkapitánya, 1986-ban nyíltan idealizálja a Horthy-korszak viszonyait is: ...ma egy éjszakára három-négy rendőrt tudok kiküldeni az utcára... A háború előtt ugyanezen a területen harminc-harminckét rendőr állt kint, lényegesen jobb, válogatott emberanyag -— összehasonlíthatatlanul nagyobb tekintéllyel. Akkor nem mertek volna összeverekedni a rendőr szeme láttára, mert eltörte rajtuk a kardlapot. [...]
