Oldal 357 [357]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G — Az egész országban mindenütt. De ha egy vidéket kell választani, akkor Tatabánya és környéke... az öngyilkosok tanyája — a bánya mindenféle embereket felvesz." (Moldova 1984/1988:173) E sorok tatabányai születésű szerzője nyilván elfogult, de egyrészt sem emlékei, sem a kutatások nem mutatják, hogy a Tatabányai Szénbányáknál különösebb fluktuáció lett volna az 1970-es években... Másrészt, az öngyilkossági mutatók terén Magyarországon tartósan, tulajdonképpen az Osztrák-Magyar Monarchia kora óta az alföldi régió , vezet". Az 1970—1987-es korszakban a tizenkilenc megye közül Komárom megye - amelynek Tatabánya a székhelye — a 13. volt az öngyilkossági mutatók terén, a , vezető" Bács-Kiskun értékének mintegy 5696-ával (Zonda-Paksi-Veres 2013:32, 3.3. táblázat). Árnyaljuk a képet: Moldova időnként azért vitatkozik is a riportalanyokkal. Például amikor egy rendőrrel arról beszélget, miért nem engedik a testület tagjait Nyugatra utazni, háromnegyed oldalon keresztül háromszor is kifejezi értetlenségét. , Végképp nem értem" — kezdi érvelésének utolsó előtti mondatát, hogy aztán ezzel a mondattal zárja: , Persze ez nem énrám tartozik, vannak illetékesek, akik döntenek ilyen ügyekben." A rendőr, aki eddig próbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, erre csak ezt reagálja: , Igen, sokkal könnyebb volna, ha nagykorúaknak tekintenének minket." (Moldova 1988:507) Ugyanezen beszélgetés egy másik pontján közbeszólt a rendőr egyik kollégája: , A szociális segélyeket persze nem a rendőrök kapják, hanem olyan cigányok, akiknek három lovuk van, darabja megér hatvanezer forintot, meg Opel kocsijuk és emeletes házuk." De hát ez így van rendjén, egy rendőrt már nem kell lekenyerezni a szocializmusnak." (Moldova 1988:504) Moldovának, a regényein és a kötetbe gyűjtött riportjain túl, csak az 1990-es rendszerváltásig nyolc jelentősebb, szociográfiának tekinthető riportkényve*® jelent meg. Túldimenzionálásnak érezném, ha megpróbálnám valamennyit feldolgozni, ezért itt csak ket Moldova-könyvröl lesz sz6: a Bűn az élet (1988),"" illetve az Akit a mozdony füstje megcsapott című kötetekről (1984/1977) — az utóbbit lenyűgözve olvastam sorkatonai szolgálatom elején, 1984-ben. A két könyv központi témájáról, tehát a rendőrségről, illetve a vasútról itt csak egy mondat: az államszocialista 368 Mint a korábban már ön-hivatkozott köteteimben részletesebben kimutattam: ha valaki csak a Bűn az életből szerezte az információit, azt hihette, hogy a cigányok többsége a korabeli Magyarországon a kifejezetten vagyonos emberek közé tartozott. 369 Tisztelet Komlónak; Az Őrség panasza; Akit a mozdony füstje megcsapott; A szent tehén; Égi szekér; A pénz szaga; Bűn az élet; Ki ölte meg a Holt-tengert? 370 Eközben igyekszem elkerülni az átfedéseket a cigánykutatásokról szóló köteteimben elemzett vagy idézett részletekkel. (Dupcsik 2009a:228—232 és Dupcsik 2018b:184, 187-189)
