Seite 350 [350]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) Závada tulajdonképpen alaposabb munkát végzett, mint ami egy szociográfiától , elvárható". Idézi például az akkor már legfontosabb hatalmi szerv, a Politikai Bizottság 1948. július 13-i határozatát: ,a döntő szempont a kulák elszigetelésének, gazdasági és politikai befolyása szűkítésének előmozdítása. Minden egyéb szempontot, így a termelés megszervezésének szempontját is alá kell rendelni ennek a célnak [kiemelés tőlem — D. Cs.]” (idézi Zavada 2006/1986:145) Ugyanez a testület, a következő év elején már határozattá emelte, hogy ,,1952-re már minden előfeltétele megteremtődik a kulákság likvidálására [kiemelés tőlem — D. Cs.] tett áttérésnek..." (idézi Závada 2005/1986:145) Vagy lásd például azt a Závada által közölt adatsort, amelyet a 6.14 ábrán rajzoltam meg: ezen jól látható, hogy a kisparaszti — s korántsem , csak" a kuláknak minősített — gazdaságok tönkretétele teljesen tudatos, megtervezett kormányzati politika volt. 40 as SDSS 1938 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 o o M index: 1949- 1 index: 1938- 1 6.14. ábra. Egy kat. hold mezőgazdasági területre jutó pénz- és természetbeli adó alakulása az egyéni gazdaságokban (Závada 2016/1986 alapján) A legérdekesebb forrásokat Závada mégis helyben, Tótkomlóson találta. Két nagyon izgalmas példa: Kovács tótkomlósi főjegyző gépirata az 1949. március 28-i orosházai járási tisztiértekezleten készített jegyzeteiről (betűhíven): 358 Félreértés ne essék, nem fosztóképzőként használom a szociográfiát. Mégis, úgy vélem, hogy a jó szociográfia legnagyobb előnye a szemléletesség, s egy-egy helyi közösség, csoport, család vagy egyén életének érzékletes leírása. Az országos viszonyok pontos elemzése már csak olyan splusz", amelyet — a 4. fejezetben említett remekművek némelyike is mutatja — a műfajban nem túl gyakran sikerült elérni. A Kulákprés ezen releváns kivételek egyike. 349 +
