Page 350 [350]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
Závada tulajdonképpen alaposabb munkát végzett, mint ami egy szociográ¬
fiától , elvárható". Idézi például az akkor már legfontosabb hatalmi szerv, a
Politikai Bizottság 1948. július 13-i határozatát: ,a döntő szempont a kulák el¬
szigetelésének, gazdasági és politikai befolyása szűkítésének előmozdítása.
Minden egyéb szempontot, így a termelés megszervezésének szempontját is alá
kell rendelni ennek a célnak [kiemelés tőlem — D. Cs.]” (idézi Zavada 2006/1986:145)
Ugyanez a testület, a következő év elején már határozattá emelte, hogy ,,1952-re
már minden előfeltétele megteremtődik a kulákság likvidálására [kiemelés tőlem
— D. Cs.] tett áttérésnek..." (idézi Závada 2005/1986:145)
Vagy lásd például azt a Závada által közölt adatsort, amelyet a 6.14 ábrán
rajzoltam meg: ezen jól látható, hogy a kisparaszti — s korántsem , csak" a ku¬
láknak minősített — gazdaságok tönkretétele teljesen tudatos, megtervezett
kormányzati politika volt.
40
as SDSS
1938 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955
o
o
M index: 1949- 1 index: 1938- 1
6.14. ábra. Egy kat. hold mezőgazdasági területre jutó pénz- és természetbeli adó
alakulása az egyéni gazdaságokban (Závada 2016/1986 alapján)
A legérdekesebb forrásokat Závada mégis helyben, Tótkomlóson találta. Két
nagyon izgalmas példa:
Kovács tótkomlósi főjegyző gépirata az 1949. március 28-i orosházai járási
tisztiértekezleten készített jegyzeteiről (betűhíven):
358 Félreértés ne essék, nem fosztóképzőként használom a szociográfiát. Mégis, úgy vélem, hogy a
jó szociográfia legnagyobb előnye a szemléletesség, s egy-egy helyi közösség, csoport, család
vagy egyén életének érzékletes leírása. Az országos viszonyok pontos elemzése már csak olyan
splusz", amelyet — a 4. fejezetben említett remekművek némelyike is mutatja — a műfajban nem
túl gyakran sikerült elérni. A Kulákprés ezen releváns kivételek egyike.
349 +