Page 349 [349]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A Kulákprés kitűnő történelmi szociográfia, amelyben Závada Pál források és interjúk alapján dolgozza fel a tótkomlósi?" , kulákok" történetét, főleg a nagyszülei és az édesapja által alkotott családra koncentrálva. „Kulakkä”, azaz „kizsákmányoló gazdagparaszttá" elvileg akkor vált valaki a Rákosi-korban, ha legalább 25 hold vagy 350 aranykorona értékű földet birtokolt. Závadáéknak ugyan csak 17,5 holdja volt, igaz, a kitűnő földön éppen megütötték a 350 aranykoronát, de ez nem változtatott azon, hogy földjüket kizárólag maguk művelték (az egyik fotón Závada apja látható, amint a ,kulákfiú" ötévesen disznókat őriz), külső munkaerőt nem alkalmaztak, a tanyán, ahol éltek egyetlen 4x4 méteres szoba volt. De miután felkerültek a kuláklistára, megindul a szisztematikus, felülről és alsó szinten egyaránt gerjesztett üldözési folyamat. Földjük zömét és a tanyát elvették, aprólékos beszolgáltatási követelményekkel büntették?" őket. Volt egy periódus, amikor mindkét szülőt letartóztatták," a fiút pedig katonai szolgálatra hívták be — de a felszólítások továbbra is érkeztek az üres lakásba. , Nagyapám is, nagyanyám is (illetőleg katonáskodó apám hasonlóképpen) [fennmaradt leveleikben] többször is jelzik, hogy egy-egy erőszakintézményben ” való vendégeskedésük idején kielégítőbben táplálkoztak, mint otthon..." (Závada 2006/1986:307) Hosszas hezitálás után végül kérték felvételüket a téeszbe — de mint kulák-családot, elutasították őket." 354 Békés megyei település, a két világháború között már több mint tízezer lakossal, mégis, csak 1993-ban nyilvánították várossá. A második világháborút megelőzően a lakosság mintegy 8096a evangélikus vallású és szlovák nemzetiségű paraszt volt. A kifejezés nem költői túlzás. Az 1948-ban bevezetett szabályozás szerint a legkisebb és legnagyobb birtok fajlagos beszolgáltatási kötelezettsége között négy-ötszörös különbség volt, a nagyobbak kárára (Závada 2006/0986:133). Vagy: a kötelezettség meghatározott termékfajtákra vonatkozott, amelyeket nem lehetett más terménnyel kiváltani. Például hiába nem termett a birtokán kukorica, Závada nagyapjának be kellett mennie Nagykamarásra vásárolni. Ez annyira bevett rendszer volt, hogy a kukoricát haza sem szállította, ,a nagykamarási gyűjtőkereskedő vette át, és vételi jeggyel igazolta a mintegy 774 büzakilogrammnak megfelelö beadäst”. (Zävada 2006/1986:135) A nagyapát , kukoricarejtegetésért", a nagyanya pedig négy hónapot kapott , avas zsír leadásáért". (Zävada 2006/1986:187-189) Mint valószínűleg minden felülről elindított uszító kampány esetében, az üldözés idővel , öncélúvá" válhatott. Egy nyomasztó példa: egy tótkomlósi feladta, és a Dunamenti Magasépítő Vállalatnál helyezkedett el, mint segédmunkás. A vállalat azonban, 1951-ben levélben próbált róla információt nyerni, amit meg is kapott a tótkomlósi szervektől (betűhíven): szóban forgó személy , egy volt malom tulajdonos aki a multban millios vagyonokkal rendelkezett a legnagyobb kapitalista volt községünkben... Politikai beállítottsága egy osztály idegen, aki a multban azt a sok vagyont a dolgozók kizsákmányolásából szerezte. A felszabadulás után a népbiróság által internálva volt véleményem szerint a dolgozónéphez semmi köze nincsen." (idézi Závada 2006/1986:212-213) A levélben , jellemzett" személy ezt követő sorsa nem ismert. 35. a 351 a 357 + 348 *
