Oldal 349 [349]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
A Kulákprés kitűnő történelmi szociográfia, amelyben Závada Pál források és
interjúk alapján dolgozza fel a tótkomlósi?" , kulákok" történetét, főleg a nagy¬
szülei és az édesapja által alkotott családra koncentrálva. „Kulakkä”, azaz „ki¬
zsákmányoló gazdagparaszttá" elvileg akkor vált valaki a Rákosi-korban, ha
legalább 25 hold vagy 350 aranykorona értékű földet birtokolt. Závadáéknak
ugyan csak 17,5 holdja volt, igaz, a kitűnő földön éppen megütötték a 350 arany¬
koronát, de ez nem változtatott azon, hogy földjüket kizárólag maguk művelték
(az egyik fotón Závada apja látható, amint a ,kulákfiú" ötévesen disznókat őriz),
külső munkaerőt nem alkalmaztak, a tanyán, ahol éltek egyetlen 4x4 méteres
szoba volt. De miután felkerültek a kuláklistára, megindul a szisztematikus,
felülről és alsó szinten egyaránt gerjesztett üldözési folyamat. Földjük zömét és
a tanyát elvették, aprólékos beszolgáltatási követelményekkel büntették?" őket.
Volt egy periódus, amikor mindkét szülőt letartóztatták," a fiút pedig katonai
szolgálatra hívták be — de a felszólítások továbbra is érkeztek az üres lakásba.
, Nagyapám is, nagyanyám is (illetőleg katonáskodó apám hasonlóképpen)
[fennmaradt leveleikben] többször is jelzik, hogy egy-egy erőszakintézményben
”
való vendégeskedésük idején kielégítőbben táplálkoztak, mint otthon..." (Závada
2006/1986:307) Hosszas hezitálás után végül kérték felvételüket a téeszbe — de
mint kulák-családot, elutasították őket."
354 Békés megyei település, a két világháború között már több mint tízezer lakossal, mégis, csak
1993-ban nyilvánították várossá. A második világháborút megelőzően a lakosság mintegy 8096¬
a evangélikus vallású és szlovák nemzetiségű paraszt volt.
A kifejezés nem költői túlzás. Az 1948-ban bevezetett szabályozás szerint a legkisebb és legnagyobb
birtok fajlagos beszolgáltatási kötelezettsége között négy-ötszörös különbség volt, a nagyobbak
kárára (Závada 2006/0986:133). Vagy: a kötelezettség meghatározott termékfajtákra vonatkozott,
amelyeket nem lehetett más terménnyel kiváltani. Például hiába nem termett a birtokán kukorica,
Závada nagyapjának be kellett mennie Nagykamarásra vásárolni. Ez annyira bevett rendszer
volt, hogy a kukoricát haza sem szállította, ,a nagykamarási gyűjtőkereskedő vette át, és vételi
jeggyel igazolta a mintegy 774 büzakilogrammnak megfelelö beadäst”. (Zävada 2006/1986:135)
A nagyapát , kukoricarejtegetésért", a nagyanya pedig négy hónapot kapott , avas zsír leadásáért".
(Zävada 2006/1986:187-189)
Mint valószínűleg minden felülről elindított uszító kampány esetében, az üldözés idővel , öncélúvá"
válhatott. Egy nyomasztó példa: egy tótkomlósi feladta, és a Dunamenti Magasépítő Vállalatnál
helyezkedett el, mint segédmunkás. A vállalat azonban, 1951-ben levélben próbált róla információt
nyerni, amit meg is kapott a tótkomlósi szervektől (betűhíven): szóban forgó személy , egy volt
malom tulajdonos aki a multban millios vagyonokkal rendelkezett a legnagyobb kapitalista volt
községünkben... Politikai beállítottsága egy osztály idegen, aki a multban azt a sok vagyont a
dolgozók kizsákmányolásából szerezte. A felszabadulás után a népbiróság által internálva volt
véleményem szerint a dolgozónéphez semmi köze nincsen." (idézi Závada 2006/1986:212-213)
A levélben , jellemzett" személy ezt követő sorsa nem ismert.
35.
a
351
a
357
+ 348 *