Page 326 [326]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) Ironikus módon, az ellenzékiség és a társadalomtudományos tevékenység ilyen szoros kapcsolata nem csak a diktátor víziója volt, így látták ezt a ,másik oldalon" is. Hans Magnus Enzensberger idézett egy korabeli magyar értelmiségit (mivel eredetileg a nyugat-német Die Zeitban jelent meg, 1985-ben gondosan ügyelt rá, nehogy az illető beazonosítható legyen): Létezik egyfajta munkamegosztás a rendszer és miközöttünk. Szüksége van ránk a pártnak. Mi kimondjuk, amit nekik nem szabad. Mi termeljük azokat az eszméket, amelyekkel ők nem rendelkeznek. Ha nem volnánk, a pártnak kellene minket kitalálnia. És fordítva. (Enzensberger 1992/1985:110) Csizmadia Ervin az 1980-as években megjelenő ún. demokratikus ellenzékről szóló monográfiájában precízebben fogalmaz: A magyar ellenzék specifikuma más környező országokhoz képest - s ez talán a puha diktatúrával volt összefüggésben -, hogy az ellenzékiséghez nem volt elegendő a politikai szolidaritás, valamiféle tudományos belépőre is szükség volt. Számos elbeszélésből... tudjuk, hogy az ellenzékiség magas kritériumokat követelt a belépőktől. Cikkek, tanulmányok, könyvek kellettek, hogy valakit , teljes jogú" ellenzékinek tekintsenek [kiemelések tölem - D. Cs.]. [...] (Ha egy pillanatra előre ugrunk az időben, akkor azt mondhatjuk: a tudományosan-szakmailag is , hitelesített" és a csak politikai ellenzékiek között a későbbiekben határozott különbségek mutatkoztak, s a hatóságok is megkülönböztették őket.) (Csizmadia 1995:157-158) Ez a szempont azóta eltűnni látszik a magyarországi diskurzusokból. 6.2.3 A szociológiai (csata)mezö harcosai Pierre Bourdieu (1930—2002), az utolsó fél évszázad egyik legnagyobb hatást kiváltö francia szociolögusa®” korán népszerű lett a magyar szociológusok között, már az 1970-es években kiadták magyarul egy válogatáskötetét (1978); 2021. augusztus 28-án a Szabó Ervin Könyvtár katalógusában csak magyarul 103 tétel szerzője, 76 címben szerepel a neve (például: Fáber 2018). Bourdieu egyik központi fogalma a 325 Némedi 2008b:29, 34-35. A már idézett ISA 100-as listán Bourdieu négy könyvvel is szerepel, a legfontosabb a hatodik helyre kapaszkodott fel. Wessely Anna recenziónak , álcázott" tanulmánya (2005), bár ismertet néhány , anti-Bourdieu" kifakadástis, jól visszaadja, hogy a rendkívül sikeres Bourdieu folyamatosan panaszkodott , sérelmeire", , mellőzésére." Lehet, hogy ez (is) magyarázza népszerűségét a panasz-kultúráját odaadóan ápoló Magyarországon?
