Seite 282 [282]
OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT 5.5 A KETTŐS MEGVILÁGÍTÁS ÁTLÁTHATATLAN FÉNYÉBEN?"? — MANNHEIM KÁROLY 1997-ben az International Sociological Association (ISA) megszavaztatta tagjait" a legfontosabb, rájuk, mint szociológusokra a legnagyobb hatást gyakorló könyvekről. Az első száz könyv két magyar szerzője közül Mannheim Károly Ideológia és utópiája (1996/1928) a harmincadik helyen szerepelt, megelőzve például Marx, Bourdieu, Durkheim, Giddens műveit."" De nem pusztán a presztízse miatt vagyok zavarban az alább ismertetendő szerzővel, hanem mert egy külön monográfiát érdemelne,"" tehát a lent következő fejezet mindenképpen sajnálatosan rövid lesz. A külföldön máig legismertebb magyar szociológus, Mannheim Károly (1893 — 1947) nem a magyar szellemi, és főleg intézményes szférába illeszkedett be, érdemi hazai recepciója évtizedekkel halála után kezdődött. Rövid élete három korszakra tagolható, amelyet három különböző országban élt le. + Magyarországi korszak: kétnyelvű?" zsidó polgári családba született. A budapesti egyetemen tanult, de több féléven át hallgatta Georg Simmelt Berlinben és Henri Bergsont Párizsban. Öröklött szívrendellenességek miatt nem hívták be katonának az első világháborúban (György nevű testvére is emiatt halt meg tizenhárom évesen), az ún. Vasárnapi Kör (Karádi—Vezér 1980, Wessely 1975) második generációjának tagja volt. 1919 után, az emelkedő antiszemita hullám miatt, illetve, mivel a Tanácsköztársaság ideje alatt nevezték ki egyetemi tanárnak, emigrációba kényszerült. Magyaror275 , Egyenesen a kor parancsa, hogy kihasználjuk azt a kettős megvilágítást (Zwielichtbeleuchtung), amelyben megmutatkozik minden dolog és álláspont viszonylagossaga... A jelenlegi történelmi pillanatban — amikor hirtelen minden dolog áttetszővé válik és a történelem szinte lerántja a leplet a maga építőelemeiről és struktúráiról — tudományos gondolkodásunknak a helyzet magaslatán kell lennie..." — az Ideológia és utópiát (Mannheim 1996/1928) ezúttal Némedi Dénes módosított fordításában idézem, aki a zárójeles német kifejezéshez lábjegyzetben megjegyzi: „Zweilicht kettös megvilägitäst, zwielichtig [kiemelesek az eredetiben - D. Cs.] ätläthatatlansägot jelent!” (Némedi 2005:319) Ld. még Bognár 1996. Pontosabban, a tagság azon 1696-át, akik hajlandók voltak válaszolni — a szociológusok jobb, ha nem panaszkodnak az egyre növekvő válaszmegtagadási hajlandóság miatt... https://www.isa-sociology.org/en/about-isa/history-of-isa/books-of-the-xx-century/rankingorder/ A másik magyar szerző Lukács György volt, a Történelem és osztálytudat (1971/1923) című művével. A könyv fő tézise, némi leegyszerűsítéssel: érdektelen, hogy az empirikusan létező munkásosztály mit is gondol, a marxi elmélet alapján , hozzárendelt osztálytudathoz" képest. Tehát, ironikus módon, egy velejéig antiszociológiai tanulmányról van szó. PhD-dolgozatomban, a témaválasztás miatt kevés magyar szerző jelenik meg — de Mannheim neve negyvenkét alkalommal szerepel. (Dupcsik 2001) Amikor 1929 és 1933 között Frankfurtban tanít, asszisztense, Norbert Elias egyik , feladata" volt, hogy megnyugtassa Mannheimet, semmi gond nem volt előadásán a németjével... 276 27 Ÿ 278 27 Ss e 281"
