Page 282 [282]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
5.5 A KETTŐS MEGVILÁGÍTÁS ÁTLÁTHATATLAN FÉNYÉBEN?"? —
MANNHEIM KÁROLY
1997-ben az International Sociological Association (ISA) megszavaztatta tagja¬
it" a legfontosabb, rájuk, mint szociológusokra a legnagyobb hatást gyakorló
könyvekről. Az első száz könyv két magyar szerzője közül Mannheim Károly
Ideológia és utópiája (1996/1928) a harmincadik helyen szerepelt, megelőzve
például Marx, Bourdieu, Durkheim, Giddens műveit."" De nem pusztán a presz¬
tízse miatt vagyok zavarban az alább ismertetendő szerzővel, hanem mert egy
külön monográfiát érdemelne,"" tehát a lent következő fejezet mindenképpen
sajnálatosan rövid lesz.
A külföldön máig legismertebb magyar szociológus, Mannheim Károly (1893 —
1947) nem a magyar szellemi, és főleg intézményes szférába illeszkedett be, ér¬
demi hazai recepciója évtizedekkel halála után kezdődött. Rövid élete három
korszakra tagolható, amelyet három különböző országban élt le.
+ Magyarországi korszak: kétnyelvű?" zsidó polgári családba született. A bu¬
dapesti egyetemen tanult, de több féléven át hallgatta Georg Simmelt Ber¬
linben és Henri Bergsont Párizsban. Öröklött szívrendellenességek miatt
nem hívták be katonának az első világháborúban (György nevű testvére
is emiatt halt meg tizenhárom évesen), az ún. Vasárnapi Kör (Karádi—Ve¬
zér 1980, Wessely 1975) második generációjának tagja volt. 1919 után, az
emelkedő antiszemita hullám miatt, illetve, mivel a Tanácsköztársaság ideje
alatt nevezték ki egyetemi tanárnak, emigrációba kényszerült. Magyaror¬
275 , Egyenesen a kor parancsa, hogy kihasználjuk azt a kettős megvilágítást (Zwielichtbeleuchtung),
amelyben megmutatkozik minden dolog és álláspont viszonylagossaga... A jelenlegi történelmi
pillanatban — amikor hirtelen minden dolog áttetszővé válik és a történelem szinte lerántja a
leplet a maga építőelemeiről és struktúráiról — tudományos gondolkodásunknak a helyzet
magaslatán kell lennie..." — az Ideológia és utópiát (Mannheim 1996/1928) ezúttal Némedi Dénes
módosított fordításában idézem, aki a zárójeles német kifejezéshez lábjegyzetben megjegyzi:
„Zweilicht kettös megvilägitäst, zwielichtig [kiemelesek az eredetiben - D. Cs.] ätläthatatlansägot
jelent!” (Némedi 2005:319) Ld. még Bognár 1996.
Pontosabban, a tagság azon 1696-át, akik hajlandók voltak válaszolni — a szociológusok jobb, ha
nem panaszkodnak az egyre növekvő válaszmegtagadási hajlandóság miatt...
https://www.isa-sociology.org/en/about-isa/history-of-isa/books-of-the-xx-century/ranking¬
order/ A másik magyar szerző Lukács György volt, a Történelem és osztálytudat (1971/1923)
című művével. A könyv fő tézise, némi leegyszerűsítéssel: érdektelen, hogy az empirikusan létező
munkásosztály mit is gondol, a marxi elmélet alapján , hozzárendelt osztálytudathoz" képest.
Tehát, ironikus módon, egy velejéig antiszociológiai tanulmányról van szó.
PhD-dolgozatomban, a témaválasztás miatt kevés magyar szerző jelenik meg — de Mannheim
neve negyvenkét alkalommal szerepel. (Dupcsik 2001)
Amikor 1929 és 1933 között Frankfurtban tanít, asszisztense, Norbert Elias egyik , feladata"
volt, hogy megnyugtassa Mannheimet, semmi gond nem volt előadásán a németjével...
276
27
Ÿ
278
27
Ss
e 281"