Oldal 274 [274]
OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT az addigi főművének szánt könyve befejezésére, sem arra, hogy a több mint öt és fél szerzői ív (több mint 220 ezer leütés) terjedelmű kéziratot egy vagy több tanulmányként megjelentesse. Erdei munkásságának 1945 utáni szakaszáról a következő fejezetben lesz még szó, de e ponton egy említés erejéig még egyszer összefűzném a két sorsot, inmár mindkettőjük halála után. Erdei egy 1935-ös, Münchenből az öccsének küldött levelében van egy félmondat: ,,...egészen elpolitikusodik a gondolkodásom és... a B. Pistával való barátság csak fűtötte ezt a kedvet." (Erdei 1980a:71) A levél címzettje természetesen tudta, kire vonatkozik az utalás, de a publikációban már illett volna a rövidítés feloldása egy szerkesztői lábjegyzetben. Most már valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy a szerkesztői hanyagság vagy a politikai óvatoskodás miatt nem tették ezt meg az Akadémiai Kiadó kiadványában. Ugyanebben az évben, tehát 1980-ban, miután a Gondolat Kiadó elutasította, az első magyarországi szamizdatkötetként jelent meg a Bibó-emlékkönyv (későbbi legális kiadása: Réz 1991), azon belül az e sorok szerzőjére nagy hatást gyakorló (Dupcsik 1992, 2012a) esszé, a Vázlat Európa három történelmi régiójáról, Szűcs Jenő tollából (később a Történelmi Szemlében [1981], majd külön kötetben is megjelent). Néhány évvel később kiadták egyrészt Bibó István háromkötetes válogatott műveit (1986b), másrészt egy vaskos, nagyalakú kétkötetes válogatást, amelyet egyetemistaként, majd később is sokat olvastam és jegyzeteltem. A Helyünk Európában című (Ring 1986) válogatásról van szó, amelyben, az ebben a korban egészen meghökkentőnek számító összetételű szerzőgárda""! által jegyzett írások között volt többek között s az először illegálisan megjelent, Bibó István nevével kezdődő, fent említett Szűcs-tanulmány (1986/1981), s a még hatalmon lévő Kádár János (1986/1975), akinek — függetlennek semmilyen módon nem nevezhető - bírósága 1958-ban életfogytiglanra ítélte Bibót, és s maga Bibó István, A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmányával. (1986/194.6) Mindkét könyv 1986-ban jelent meg, egy évvel azután, amikor az ELTE jogászhallgatói Bibó Istvánról nevezték el új szakkollégiumukat. 261 Csak ízelítőképpen: Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Kun Béla, Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Németh László, Szabó Dezső, Szabó Zoltán, Szekfű Gyula, Hajnal István, Illyés Gyula — valamint a főszövegben említett szerzők is. e 273 "
