Seite 269 [269]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
középosztály" vagy a , nemzeti kispolgárság." Ezek a csoportok igazából a 19.
század utolsó harmadában kezdtek megjelenni és gyorsan növekedni — akárcsak
a szigorúan vett kapitalista polgárság is.
Az állam kiemelt szerepe? A valóban rendi korszakban az állam nagyságren¬
dekkel kisebb területre terjeszkedett ki, mint a későbbiekben, például 1848 előtt
(II. József elvetélt kísérletét nem számolva) nem volt az országosnál alacsonyabb
szintű apparátusa, az adók behajtásában, az újoncozásban, de még a rendeletek
kihirdetésében és betartatásában is a nemesi vármegye intézményrendszerére
szorult. 1847-ben -— a mainál háromszor nagyobb országban - a Helytartótanács¬
nak kétszázötven hivatalnoka volt (Katus 1987:508-—509); akkortájt, amikor a fiatal
Erdei szegedi egyetemista lett (tehát az 1920-as évek végén) mintegy 150 000 álla¬
mi alkalmazott volt, ami 1943-ra elérte a 413 000 főt (igaz, ,csak” mintegy 130-140
ezer volt köztisztviselő, Gyáni 1998:228). Nem véletlen, hogy a 2. Az állam című
fejezet első mondata az 1867-es kiegyezéssel kezdődik (Erdei 1980c/1943—
1944:304), majd nagyobb részt a Horthy-korszak fejleményeivel foglalkozik.
Sarkítva, de Erdei írásának leíró részeivel összhangban megállapíthatjuk: az
állam növekedése, a rendiség felszámolása (1848) utáni korszak egészében, de
különösen a két világháború között nagyságrendekkel dinamikusabb volt, mint
a kapitalizmus fejlődése.???
3) , Szóval itt is kifejlődött a kapitalizmus saját polgársága és munkássága, itt
azonban ez merőben új alakulás volt, amelynek nem voltak történelmi előzményei
vagy legalábbis csak nagyon csökevényes előzményei voltak. De nemcsak új,
történelmietlen?" alakulás volt itt a kapitalizmusnak megfelelő igazi polgári
társadalom, hanem egyúttal elszigetelt külön darab is a »bennszülött« törtene¬
ti rendi társadalomszerkezet mellett.
A [nyilván: korábbi — D. Cs.] rendi társadalom kötetlenebb elemeiből és igen
nagy részben idegenekből állott össze ez a polgári társadalom, és mint külön,
modern társadalomszerkezet szerveződött meg a tovább élő történeti társada¬
lomszerkezet mellett. Tehát egyszerre gyarmatias képződmény lett, és »idegen
testx a társadalom általános szerkezetében." (Erdei 1980c/1943—1944:293)
25:
o
, Általában a múlt [19.] század közepén indult meg e kelet-európai társadalmak kapitalizálódása,
s polgarosodasuk még most is tobbé-kevésbé befejezetlen.” (Erdei 1980c/1943-1944:294) A 19.
század közepén, a Bach-korszakkal lódult meg igazán az állam fejlődése — ahogy a kapitalizmus
hazai fellendülése is.
Vajon mit jelent Erdei számára az , új, történelmietlen?" Korábban idéztük, hogy a , rendi"
parasztság alapvető sajátosságai a 18-19. század fordulója körül (máskor: a 19. században)
alakultak ki. Vessük össze ezt ezzel a részlettel: , A két háború közti korszakban tehát mindenestül
történelmi vezető osztály a születési arisztokrácia, pedig nem is olyan ősi. A főrangú címek
közül csak egyetlen családé való a Habsburg-korszak előtti időkből, a többi mind későbbi keletű"
— írja Erdei (1980c/1943—194.4:314) több mint négyszáz évvel a Habsburg-korszak kezdete után.
25
=
+ 268 *