Page 267 [267]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Tézisszerű leegyszerűsítéssel, Erdei korábbi azonosítása, nevezetesen: a parasztság egy részének munkássá alakulása — polgárosodás, mindössze négy oldallal később már így jelenik meg: a munkásság létszámának erőteljes növekedése — a polgárosodás társadalmi alapjainak veszélyeztetése. De nem is ez az egyetlen pont, ahol Erdei csúsztatott, hiszen 1848 óta folyamatosan tömeges volt , az agrárszegénység", Erdei korában pedig — a gazdasági válság átmeneti korától eltekintve — nem volt érdemi növekedés. Szárszó idején (tehát 1943 nyarán) Erdei már dolgozott új társadalomképén, Püski Sándor kiadója már hirdette is, hogy 1944 tavaszán megjelenik a Magyar társadalom című kötet. Végül azonban csak egy terjedelmes vázlat született, amelyet Erdei ,,elfelejtett” (— 5.3.5); Huszar Tibor a hagyaték feldolgozásakor találta meg a kéziratot, amelyet először 1976-ban publikáltak a Valóságban. Ez lett a híres , kettős társadalom"-tanulmány. (Erdei 1980c/1943-1944) Meggyőződésem, hogy a kézirat 1970-es évek óta kiváltott nagy hatása a magyar társadalomtudományokban (csak kiragadva: Losonczi 1993, Manchin— Szelényi 1990/1985, Szelényi 1992/1988; a hatás elemzését lásd Dupcsik 1997a, 2008, 2018a, illetve jelen kötetben — 6.5.2) jelentős részben félreértésen alapul. Az utókornak sajátos , aha!"-élménye volt, mert úgy érezték, hogy valaki végre elméleti igénnyel és történelmi távlattal ragadja meg a két világháború közötti társadalom nagy csoportjai, mint a parasztság, az úri középosztály és a polgári középosztály mentalitásban, életmódban, politikai hovatartozásban, a gyakran túldimenzionált, de azért nem jelentéktelen etnikai?! különbségekben megnyilvánuló különbségeit, közismert megosztottságát, feszültségeit. A kései Kádár-kor elemzői a , kettős társadalom"-tanulmányon keresztülszűrve értelmezték Erdei korábban, az 1930-as években publikált műveit is, miközben nem reflektáltak arra, hogy a szerző 1943-44-re radikälisan megvältoztatta polgärosodäsfelfogäsät. Ráadásul a későbbi recepció során azt ritkán tekintették jelentős tünetnek, hogy Erdei mennyire kétségbeejtő kuszasággal fogalmazta meg elméletét. Vessünk egy pillantást a , kettős társadalom"-koncepció vázlatos összefoglalására (5.1 táblázat). 251 Itt arra utalok, hogy a kor közvéleménye rendkívüli jelentőséget tulajdonított annak, hogy az úri középosztályban (a Horthy-korszakban népszerű, bár nagyon pontatlan kifejezéssel: , keresztény középosztály") alul-, a polgári középosztályban felülreprezentáltak voltak a zsidó vagy zsidó származású magyarok. E dimenziót ebben a korban már komolytalan lenne , vallási" alapon megragadni, a , faji" jelző pedig, még idézőjelben is, szakmailag használhatatlan, morálisan elfogadhatatlan. Az etnikai jelző azonban az utóbbi évek társadalomtudományos használatában (magyarul jó áttekintés: Eriksen 2008) jól alkalmazható erre az esetre is. * 266 *
