Page 256 [256]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
Balkánon ezzel szemben nem volt hűbéri-rendi alakulás a középkorban, szóval olyan
társadalomfejlődés, amely parasztságot alakíthatott volna ki. Magyarország volt a
keleti határa az ilyen szabäsü euröpai törtenelemalakuläsnak.” (Erdei 1980b/1943:262)
„A parasztsäg tehät — erösiti meg újra meg újra Erdei — rendies társadalmi kép¬
ződmény. A rendi társadalomszerkezetnek az alsó rétege, szóval az alsó rendje.
.. [ezért] a xnyersx társadalmak szolgarétegétől, vagy a polgári társadalom mun¬
kásosztályától lényegesen különbözik." (Erdei 1980b/1943:264) A , nyers társa¬
dalmak szolgarétegét" ugyanis az uralmi helyzet, míg a formálisan szabad
munkásosztályt a gazdasági kényszer , tartja" társadalmi állapotában.
Ezzel szemben a parasztság mélyen rendezett és biztosított állapota a dolgozó népnek.
Munkára szorított és alávetett állapot ez is, azonban a paraszti helyzetet nem a puszta
erőszak, vagy a gazdasági érdek tartja fenn, hanem egy sokkal mélyebb összeszerve¬
zödes. (Erdei 1980b/1943:265)
Az idézet azzal folytatódik, hogy a , rendi társadalom átfordulása a polgári tár¬
sadalomszerkezetbe természetesen fölbontja ezt a paraszti helyzetet..." (Erdei
1980b/1943:265) A következő mondatokban nyoma sincs annak a gondolatnak,
hogy e folyamatnak, amely , kívülről tört be a magyar társadalomba" (Erdei
1980b/1943:265), lett volna bárminemű pozitív hozadéka is. Ezen 1943-ban
publikált írásában (A paraszti társadalom, 1980b/1943), bár amegfogalmazások
még nem teszik nyilvánvalóvá, de megtörtént a szakítás az 1930-as évek polgá¬
rosodással foglalkozó írásaival.
A fenti bekezdések, sajnos, az elhibázott fogalomhasználat egyik iskolapéldá¬
ját nyújtják, hiszen elég nyilvánvaló, hogy Erdei olvasói is hajlamosak lehetnek
a paraszt tágabb, hétköznapi értelmezésére (s a paraszt kifejezés használói között
feltehetően nagy többségben vannak az Erdeit nem olvasók). Arról nem is be¬
szélve, hogy szerzőnk a definiáló erejűnek tartott rendi kifejezést sem a magyar
jog- és történelemtudományban kialakult módon használja.??"
Térségünkben manapság gyakran emlegetik Ralf Dahrendorf német-brit
szociológus figyelmeztetését, mely szerint egy politikai rendszerváltás hónapok,
egy gazdasági rendszerváltás évek alatt bevégezhető, de egy társadalmi rend¬
szerváltás több egymást követő nemzedék életén is áthúzódhat. Erdei tulajdon¬
képpen hasonló módon érvel: bár 1848-ban hónapok alatt eltörölték a rendiség
236 Viszont Erdei ,hagyományt teremtett": a 20. század utolsó harmadától, gyakran explicit rá
hivatkozva, hasonlóan laza módon használják a magyar társadalomtudományokban a , rend(i)"
fogalmát, például a szocializmus rendszerére is alkalmazva (— lásd Szelényi Iván példáját, 6.5.2)
+255 +