Page 251 [251]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Tanulságos, hogy ez a fordulat, ami a kor politikai-szimbolikus földrajza sze.. Genfben jártam, délelőtt üdültem Rousseau-nak és Calvinnak... szellemével... S délutánra, mint pusztára beköszöntő vihar szakadt rám Genf utcáin egy eddig sosem érzett megrázkódtatás. Nem is tudom, mi volt a konkrét tény — tán egy szép autó, tán Rousseau vagy egy művé finomult nő, teljesen mindegy -, de úgy éreztem, hogy egy rettenetes kéz lerántott egy leplet, ami eddig jótékonyan takarta az igazságot. Paraszt vagy! égette a dobhártyára a szót valami kegyetlen istenség, s ez most nem biztonságérzés és legyökeresedés volt: kegyetlen ítélet és elítélés, bélyeg: paraszt vagy, s amit szabadságnak és szárnyalásnak hívnak, az tiltva előtted. Minden: a hegyek szépsége, a mindent ismerés mámora, a kibodorított haj rejtélye, az illatos olajjal gördített érintkezés, a mezők és az ég szabad szemlélete, egyszóval minden, amit úgy hívnak, hogy szabadság, nem a tied. Paraszt vagy, lenyűgözött és kipányvázott. Ordítani szerettem volna és ihletett szókkal fordulni a parasztokhoz és nem parasztokhoz, hogy lássatok és lázadjatok. (Erdei 1980a:73) 22 o 230 a távolba vész... Ezután már semmi sem zavarhatja a megtért belső békéjét és nyugalmát — kivéve a vissza-visszatérő félelem a hitvesztéstől, hogy elveszhet az, amiért egyedül élni érdemes, és visszahullhatunk a külső sötétségbe... Ez talán megmagyarázza, hogy kommunisták, látó szemmel és gondolkodó aggyal, szubjektíve még mindig bona fide [jóhiszeműen - D. Cs.] tudnak cselekedni, anno Domini 1949." (1994:127-128) S magyarázhatja például, hogy miért volt Erdei Ferenc miniszter, gyakorlatilag az egész Rákosi-korszakban. Bibó István visszaemlékezései szerint , Erdei számára egy, az összes előítéletével terhelt, szabályos úriember valami idegen állatfajta volt [kiemelés tőlem — D. Cs.]." (Huszár 1989:30) Sőt: Erdei , rettenetesen megválogatta" az egyéni kapcsolatait is, annak függvényében, , hogy az illetőben a tipikus úri attitűdnek a nyomát se találja. Abban a percben, amikor az illető elkezdte cselédvagy házmesterviszonylatban a tipikus magyar úri attitűdöket mutatni, akkor őt már nem érdekelte, hogy az illető esetleg okos vagy valamilyen szakmában kiváló tudós." (Huszár 1989:234-235) Az ilyen megnyilvänuläsokra föleg Bognär Bulcsu könyve (2012:44-45) hivta fel a figyelmemet. Egészen pontosan: a lent idézett montreaux-i levél 1936. január 10-i keltezésű; a következő lábjegyzetben idézett, az édesapjának írt levelet négy nappal később fogalmazta, az öccsének küldött , lenines" berlini levelet pedig február 9-én. (Erdei 1980a:73—79, Huszär 2012:122-123) e 250"
