Page 247 [247]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Ugyanakkor egyes források szerint Erdeiben rengeteg társas bizonytalanság is volt. Huszár Tibor ilyen feljegyzéseket tárt fel kéziratos hagyatékából: Műv. koll. előadása. Radnóti Miki beszélt a modern líráról. Kellett nekem a művészeti társaság, ellenállhatatlan erő hajtott. Mind ott voltak, akiket odavártam. Sőt. Rengeteg zsidó, ifjú és hajadon.?9 Amit Radnóti mondott, nem is volt fontos, ahogy beszélt, és ahogy hallgatták, az ejtett meg. A társulásuk, és hogy nekem mi közöm hozzájuk. Álltam zsebre tett kézzel, és néztem őket. Teljesen hatalmába kerített a figyelés, az ítélés és elítélés. Az a társaság volt pedig, amely egyedül elviselhető számomra az általam ismert világban, mégis de messze vagyok tőlük, és ők tőlem... Gyarlók, kicsinyesek, hiúk és elbizakodottak, sok kicsi ügyeiket kavargatják buzgón, és azt hiszik, a göncöl szekerét tartják. Mondják is, és el akarják hitetni mással is... Pedig ők a szegedi fiatalok avantgardja. Ha valamikor bizonyosan láttam, hogy nem tudok közéjük elegyedni, még bizonyosabban látom most. Az én komoly ügyeimhez és erőmhöz képest az ő ügyeik és erejük játék és hozzávaló kitermelt mesterfogások. (id. Huszár 2012:49) Ha megengedhető az ilyen típusú reflexió: ismerős ez az életérzés, a vidéki nem értelmiségi/középosztálybeli családból származó egyetemisták társas esetlensége, szorongása, egyszerre befogadásra vágyó, de ugyanakkor gyakran elutasító vagy visszahúzódó attitűdje. Még ha el is tudják sajátítani azt a tudásanyagot, esetleg még többet is, mint a szerencsésebb környezetbe született egyetemi társaik, utóbbiak viselkedéskultúráját, a , helyünkön vagyunk, hisz" kisgyerekkorunk óta ebben a világban élünk"-típusú magabiztosságot talán sohasem. A sikeres beilleszkedést pedig könnyen , árulásként" élik meg a , lent maradtakkal" szemben (idézzük fel Illyés példáját — 4.5) Az ilyen életérzés jobb esetben lendítőerőt jelent: a , kívülállás" alapját képezheti a hasonló helyzetű kortársakkal (és azzal a társadalmi közeggel, amelyből valósan vagy virtuálisan származnak) való erős szolidaritásnak, de segítheti a reflexió magasabb szintjét is (ami szociológusoknál kifejezetten előnyös). Roszszabb esetben viszont kisebbségi érzést, radikális politikai ideológiák felvállalásât is magäval vonhatja.??! 20 Huszár szerint ,a közönség jobbára egyetemi hallgatókból és rokonszenvező munkäsokbél verbuválódott". (2012:48) Ez persze csak két , szélsőséges" eset, amelyek között az egyéni feldolgozások széles skálája képzelhető el, pl. , a politikától" való elfordulás, a magánéleti fordulatok , megideologizálása", deviáns karrier stb. is. Jelen elemzés perspektívájából persze a főszövegben említett összefüggés érdekes, amelyet kiegészítenék egy bizonyíthatatlan sejtéssel: a 20. századi Magyarországon minden generációban indult legalább egy (kvázi-)politikai csoportosulás, amelynek a magvát ilyen életérzéssel bíró fiatalok alkották. A ,jobb és rosszabb eset" pedig, tartok tőle, csak 22 + 246 +
