Oldal 246 [246]
OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT jelzőnek számít, a fiatal Erdei városi lakosnak tekintette magát, még akkor is, amikor élete jelentős része földrajzilag egy tanyán zajlott. A gazdálkodás rendje pedig az volt, hogy a határban szétszórtan fekvő földekre naponta jártunk ki hol szántani-vetni, hagymát művelni, s a termést is a városi házba hordtuk haza, egyszóval , falurendszer" szerint gazdálkodtunk. Igen, de mégis városban éltünk, s eszünk ágában sem volt magunkat falusinak tartani. A falu az Apátfalva, Királyhegyes, Kövegy voltak, s úgy is beszéltünk az odavalósiakról, mint falusiakról. A tanyákat pedig úgy vettük, hogy azokis a városhoz tartoznak, csak ott éppen másképp gazdálkodnak, mint a hagymások. [...)] Később [1927-ben] ...anyai nagyszüleim megöregedvén, városi házukba költöztek haza", s a megürült tanyai gazdaságba szüleim költöztek ki velünk együtt. Az ilyen s változás" teljesen megszokott, hagyományos rend volt Makón is, alföldszerte másutt is. [...] ... bár tanyaiak lettünk, semmivel sem éreztük magunkat kevésbé városiaknak, mint azelőtt... életünk minden lényeges eseménye Ítovábbra is] a városban zajlott. Öcsém a nagyszülőktől járt gimnáziumba, minden vasárnap hazajártunk a városi házba, apám a városi politikai szervezkedésben tevékenykedett, s én is a városi ifjúsági mozgalomban ügyködtem. (Egy különös falukutatás története, 1963, idézi Huszár 2012:61-62) Mint korábban láthattuk (— 4.5.1), a korabeli Magyarországon egy parasztember gyerekének hetvenötször kisebb esélye volt arra, hogy egyetemre jusson, mint egy nem-paraszti származású magyar fiatalnak, Erdei azonban tizenkilenc évesen joghallgató lehetett Szegeden. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem hivatalosan Kolozsvárról migrált a Trianon utáni Magyarországra, valójában azonban új egyetemnek számított, és mint ilyen, nyitottabbnak is, több volt a nő, a zsidó (származású) vagy a felfelé mobil hallgatók aránya, mint Budapesten. Több adat és visszaemlékezés is azt mutatja, hogy az egyetemi közeg befogadta az amúgy szinte egyöntetűen megnyerő személyiségként leírt, kiemelkedő tehetségnek mutatkozó makói fiatalt. ,E tanulmány írója kezdő; gondolkodásának társadalomtudományi alapjai, szociográfiai tapasztalatai többirányú kiegészítésre és elmélyítésre várnak. Mégis szívesen közöljük feljegyzéseit, mert egészséges ítélőképességre vallanak, és így is sok vonatkozásban jól jellemzik állapotunkat." (id. Huszár 2012:19) Vámbéry Rusztem lapja, a Századunk e sorok kíséretében közölte az akkor huszonegy éves, másodéves joghallgató első publikációját (Királyhegyes művelődési, gazdasági és társadalmi rajza, 1931. január).
