Page 246 [246]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
jelzőnek számít, a fiatal Erdei városi lakosnak tekintette magát, még akkor is,
amikor élete jelentős része földrajzilag egy tanyán zajlott.
A gazdálkodás rendje pedig az volt, hogy a határban szétszórtan fekvő földekre na¬
ponta jártunk ki hol szántani-vetni, hagymát művelni, s a termést is a városi házba
hordtuk haza, egyszóval , falurendszer" szerint gazdálkodtunk. Igen, de mégis város¬
ban éltünk, s eszünk ágában sem volt magunkat falusinak tartani. A falu az Apátfalva,
Királyhegyes, Kövegy voltak, s úgy is beszéltünk az odavalósiakról, mint falusiakról. A
tanyákat pedig úgy vettük, hogy azokis a városhoz tartoznak, csak ott éppen másképp
gazdálkodnak, mint a hagymások. [...)]
Később [1927-ben] ...anyai nagyszüleim megöregedvén, városi házukba költöztek
haza", s a megürült tanyai gazdaságba szüleim költöztek ki velünk együtt. Az ilyen
s változás" teljesen megszokott, hagyományos rend volt Makón is, alföldszerte másutt
is. [...]
... bár tanyaiak lettünk, semmivel sem éreztük magunkat kevésbé városiaknak,
mint azelőtt... életünk minden lényeges eseménye Ítovábbra is] a városban zajlott.
Öcsém a nagyszülőktől járt gimnáziumba, minden vasárnap hazajártunk a városi
házba, apám a városi politikai szervezkedésben tevékenykedett, s én is a városi ifjúsági
mozgalomban ügyködtem. (Egy különös falukutatás története, 1963, idézi Huszár
2012:61-62)
Mint korábban láthattuk (— 4.5.1), a korabeli Magyarországon egy parasztember
gyerekének hetvenötször kisebb esélye volt arra, hogy egyetemre jusson, mint
egy nem-paraszti származású magyar fiatalnak, Erdei azonban tizenkilenc éve¬
sen joghallgató lehetett Szegeden. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem
hivatalosan Kolozsvárról migrált a Trianon utáni Magyarországra, valójában
azonban új egyetemnek számított, és mint ilyen, nyitottabbnak is, több volt a
nő, a zsidó (származású) vagy a felfelé mobil hallgatók aránya, mint Budapesten.
Több adat és visszaemlékezés is azt mutatja, hogy az egyetemi közeg befogadta
az amúgy szinte egyöntetűen megnyerő személyiségként leírt, kiemelkedő tehet¬
ségnek mutatkozó makói fiatalt.
,E tanulmány írója kezdő; gondolkodásának társadalomtudományi alapjai,
szociográfiai tapasztalatai többirányú kiegészítésre és elmélyítésre várnak. Mégis
szívesen közöljük feljegyzéseit, mert egészséges ítélőképességre vallanak, és így
is sok vonatkozásban jól jellemzik állapotunkat." (id. Huszár 2012:19) Vámbéry
Rusztem lapja, a Századunk e sorok kíséretében közölte az akkor huszonegy éves,
másodéves joghallgató első publikációját (Királyhegyes művelődési, gazdasági
és társadalmi rajza, 1931. január).