OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT jellegzetesnek vélem Dékány A szociológus felelőssége című, különnyomatban is megjelent előadását (1937), amelyről Szabari pl. azt az etikailag kényes mozzanatot emeli ki, hogy szerzője Féja és Kovács perének (— 4.2.2) évében támadta a , falukutatók" hozzáállását, mint az ő szociológiájának ellenpontját. Pedig Dékány előadása, legalábbis bizonyos pontjain úgy tűnhet, a természettudományok és a társadalomtudományok lényegi különbségére való reflektálással ( 1.2) izgalmas módon megelőlegezi az 1960-as évek szociálkonstruktivista megközelítéseinek egyes gondolatait: A természettudós ugyanis a természetet maga , előtt" látja, tárgya , kint" van, , előtte" van, tőle elválasztva, egy idegen világban. Ő mint test, benne van a természetben, de nem mint kutató. Ezzel szemben a szociológus tárgya más: tárgya a társas világ, amely nem idegen világ előttünk, nem pusztán , kint" van, mint a természet, nemcsak „elöttünk” van, sőt nemcsak , körülöttünk". Mi itt a táegyunkban, mint kutatók is bent vagyunk, azaz részei vagyunk annak, , tagjai" vagyunk annak a tárgynak, amellyel foglalkozunk, t. i. tagjai a társadalomnak. Páratlan és egyedül álló viszony ez kutató és a tárgya közt. Ebből egy egész sereg következmény származik, amelyből kiemelünk egyet ép a felelősség kérdése kapcsán. (Dékány 1937:5) A társadalomtudós megismerése egyszersmind óhatatlanul bele is avatkozik megism erésének tárgyába, tehát, ha úgy vesszük, cselekvés is, , politizálás" is; a szociológust olyan normatív felelősség terheli, mint amely például a fizikust soha. Érdekes, bár sarkított és egyoldalú érvelés27 — ami egyszer csak érthetetlen módon fülsiketítően csikorogni kezd. Dékány ugyanis axiómaként kezeli, érvelés nélkül előfeltételezi, hogy a fentiekből fakadó , felelősség" kizárólag a fennálló társadalmi renddel szemben kritikus megközelítéseket terheli, a fennálló társadalmi renddel azonosulókat nem. [IA] hirtelen divat lett szociográfia [művelői] ...az ú. n. szociografusok (sic! — D. Cs.] [azt hiszik], hogy csak tényekről számolnak be, de mert nem mindig van meg bennük a teljes igazság megismerésének komoly vágya, hogy ne mondjam, szenvedélye, voltakép propagandairodalmat művelnek - szociográfia jelszava alatt. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoznia kell mindenkinek, aki a tudomány szavát nem akarja megfosztani 217 Példának okáért, az atomenergia felhasználására vagy az ökológiai problémákra való erősebb reflexió óta azt sem tekinthetjük magától értetődőnek (lásd például Beck 2003, 2008), hogy a természettudósokat nem terheli olyan , felelősség" a tudástermelésükért, mint a társadalomtudósokat, de ilyen mértékű előrelátást nem , várhatunk el" Dékánytól. Másrészt viszont, bár Dékány a rossz példák paradigmatikus eseteként kezeli a marxizmust, pusztán logikai alapon az ő érveléséből is inkább a marxistákéhoz hasonló, vállaltan pártos tudomány következne, mintsem egy weberi , értékmentes megismerés". + 243 +