Oldal 243 [243]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Bár... volt szociológiai tárgyú oktatás a hazai egyetemeken — a budapesti egyetem jogi karán Pikler Gyula, 1930-tól az újkori egyetemes történeti tanszékén Hajnal István, Nagyváradon Somló Bódog adott elő, a szegedi jogfilozófia tanszéket 1929-től Horváth Barna vezette, a statisztika tanszéket 1921 és 1926 között Laky Dezső, míg Pécsett 1940 és 1944 között Weiss István oktatott -, ezek nem léptek vagy léphettek fel diszciplínateremtő igénnyel — fogalmazza meg Szabari Vera. (2014:62-—63) Sőt, folytatja Szabari, az 1930-as években az egyetemi szférába nem integrálódó mozgalmak és szerzők törekedtek a társadalmi élet megismerésére (6 4.2—4.5 és 5.3), amelyek „azonban nem egy tudomány megteremtését, szisztematikus működését célozták." (Szabari 2014:63) Végül 1942-ben a Budapesti Tudományegyetem pályázatot hirdetett egy megalapítandó szociológiai tanszék vezetésére. A pályázatra — amelyen , természetesen" kritérium volt az is, hogy a pályázó ne minősüljön zsidónak a második zsidótörvény alapján — hatan nyújtották be pályázatukat, köztük ifjabb Bibö Istvan (— 5.4.1) is. Végül — Szekfű Gyula erőteljes kritikája" dacára — Dékány István kapta a kinevezést. Bár, Szabari szerint a , Dékány vezette tanszék alapítása... magában hordozta a diszciplinateremtés — ma már tudjuk múlékony — igéretét” (2014:63), ez eleve halvany ,,igéret” volt. Maga a tanszékvezető nem a szociológia, hanem ,,tarsadalomfilozófia, esztétika és pedagógia tárgykörben és államelmélet témában" tartott kurzusokat. 1945-ig tartó működése során a szociológia tanszék léte alapvetően nem változtatott azon, hogy a , hivatalos" szociológia továbbra is saját útját kereste, megtartotta definiáló és szintetizáló jellegét. A működő professzorok között nem alakult ki kooperáció, egymástól elszigetelten dolgoztak, és alapvetően nem voltak képesek termékeny kapcsolatot teremteni a kívülről, pl. a szociográfiából érkezőkkel sem. (Dékány 1939-es levele ugyan arról árulkodik, hogy megpróbált Erdeivel szakmai kapcsolatot kialakítani, de ez nem hozott áttörést. Az egyetem szociológiai jellegű kurzusai közül szélesebb körben leginkább Hajnal [István — 5.3.2 — D. Cs.] előadásai hatottak Márkus István és Majlát Jolán, később Erdei közvetítésével.) (Szabari 2014:78) Dékány legjelentősebbnek szánt szociológiai tanulmányait, mint például az 1943as A mai társadalom: Bevezetés a társadalomtudományokba (1943) című művét éppen ezért meg sem próbálom összefoglalni. Ha nem is jelentősnek, de 216 A szakmai érveken túl Szekfűt nyilvánvalóan az is befolyásolta, hogy Dékány kifejezetten kritikus volt az általa támogatott népi írókkal szemben is. (c 4.2.2) + 242 +
