Seite 243 [243]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Bár... volt szociológiai tárgyú oktatás a hazai egyetemeken — a budapesti egyetem
jogi karán Pikler Gyula, 1930-tól az újkori egyetemes történeti tanszékén Hajnal Ist¬
ván, Nagyváradon Somló Bódog adott elő, a szegedi jogfilozófia tanszéket 1929-től
Horváth Barna vezette, a statisztika tanszéket 1921 és 1926 között Laky Dezső, míg
Pécsett 1940 és 1944 között Weiss István oktatott -, ezek nem léptek vagy léphettek
fel diszciplínateremtő igénnyel
— fogalmazza meg Szabari Vera. (2014:62-—63) Sőt, folytatja Szabari, az 1930-as
években az egyetemi szférába nem integrálódó mozgalmak és szerzők törekedtek
a társadalmi élet megismerésére (6 4.2—4.5 és 5.3), amelyek „azonban nem egy
tudomány megteremtését, szisztematikus működését célozták." (Szabari 2014:63)
Végül 1942-ben a Budapesti Tudományegyetem pályázatot hirdetett egy meg¬
alapítandó szociológiai tanszék vezetésére. A pályázatra — amelyen , természe¬
tesen" kritérium volt az is, hogy a pályázó ne minősüljön zsidónak a második
zsidótörvény alapján — hatan nyújtották be pályázatukat, köztük ifjabb Bibö
Istvan (— 5.4.1) is. Végül — Szekfű Gyula erőteljes kritikája" dacára — Dékány
István kapta a kinevezést.
Bár, Szabari szerint a , Dékány vezette tanszék alapítása... magában hordozta
a diszciplinateremtés — ma már tudjuk múlékony — igéretét” (2014:63), ez eleve
halvany ,,igéret” volt. Maga a tanszékvezető nem a szociológia, hanem ,,tarsada¬
lomfilozófia, esztétika és pedagógia tárgykörben és államelmélet témában"
tartott kurzusokat. 1945-ig tartó működése során a szociológia tanszék léte
alapvetően nem változtatott azon, hogy a , hivatalos" szociológia továbbra is saját
útját kereste, megtartotta definiáló és szintetizáló jellegét. A működő professzorok
között nem alakult ki kooperáció, egymástól elszigetelten dolgoztak, és alapvetően
nem voltak képesek termékeny kapcsolatot teremteni a kívülről, pl. a szociográfiából
érkezőkkel sem. (Dékány 1939-es levele ugyan arról árulkodik, hogy megpróbált Er¬
deivel szakmai kapcsolatot kialakítani, de ez nem hozott áttörést. Az egyetem szoci¬
ológiai jellegű kurzusai közül szélesebb körben leginkább Hajnal [István — 5.3.2 — D.
Cs.] előadásai hatottak Márkus István és Majlát Jolán, később Erdei közvetítésével.)
(Szabari 2014:78)
Dékány legjelentősebbnek szánt szociológiai tanulmányait, mint például az 1943¬
as A mai társadalom: Bevezetés a társadalomtudományokba (1943) című művét
éppen ezért meg sem próbálom összefoglalni. Ha nem is jelentősnek, de
216 A szakmai érveken túl Szekfűt nyilvánvalóan az is befolyásolta, hogy Dékány kifejezetten kritikus
volt az általa támogatott népi írókkal szemben is. (c 4.2.2)
+ 242 +